Keresés
Close this search box.

Egészségvédelem a természet színeivel

//

Áfonya, szeder, fekete cseresznye, kékszőlő (s a belőle készült vörösbor), citrusfélék, alma, petrezselyem, lestyán, brokkoli, saláták és más zöldlevelű zöldségek, paradicsom, hagymafélék… – mit tudnak ezek a növények? Mire képes ez a színkavalkád?

A növények, így az általunk elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek is számos növényi pigmentet, színanyagot, flavonoidot tartalmaznak. 1930-ban Szent-Györgyi Albert a flavonoidok felfedezésekor már megállapította, hogy ennek a vegyületcsoportnak komoly szerepe van az egészség megőrzésében – például érfalvédő, gyulladáscsökkentő hatás. Azóta a flavonoidok (rutin, kvercetin, kempferol, heszperidin, diozmin, apigenin stb.) egészségvédő hatását már széles körben kutatták és bizonyították.

Megtudtuk, hogy erőteljes antioxidánsok, befogják és semlegesítik szervezetünkben a fehérjéket és nukleinsavakat károsító (pl. érelmeszesedést okozó) szabad gyököket. Védik a sejteket az oxidatív stressztől, így növelik azok élettartamát.

Egyes flavonoidok, így például a quercetin megakadályozhatja a hisztamin és egyéb allergiát vagy gyulladást okozó anyagok termelődését.

A növények flavonoid tartalma évszakonként változik: a nyári hónapokban 4-5-ször magasabb.

Az üvegházban termelt zöldségeké például alacsonyabb, a flavonok szintéziséhez szükséges UV-B napsugárzás hiánya miatt. A téli tárolás vagy fagyasztás is csökkenti a flavonoid tartalmat, így nagyobb mennyiség fogyasztása szükséges. Együnk tehát a tél végi, kora tavaszi időszakban is minél többször „színeket”!

Forrás: healthline.com/nutrition

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!