Akinek volt alkalma megízlelni az indiai, kínai vagy az arab konyha tradicionális fogásait, azt könnyen rabul ejtheti valamelyik ízvilág. Az indiai konyha szemet gyönyörködtető és változatos, többnyire húsmentes fogásai és fűszerkavalkádja vagy a távol-keleti konyhára jellemző friss alapanyagok, a kíméletes elkészítési mód, az édes/savanyú/sós ízek tökéletes harmóniája nemcsak a testnek, a léleknek is táplálékul szolgál.
Az arab konyha szintén sokkal színesebb, szagosabb, ízesebb annál, mint amit egy kebab és egy baklava elfogyasztása után gondolnánk, annak ellenére, hogy vallásuk tiltja bizonyos ételek – sertés, vér, alkohol – fogyasztását. Annál bátrabban nyúlnak viszont a birkához, bárányhoz, borjúhoz, csirkéhez, halhoz, zöldségekhez, gyümölcsökhöz és a fűszerekhez. Ez utóbbi teszi az arab konyhát olyan utánozhatatlanul egyedivé, különlegessé.
A keleti gasztronómiában a teázás hagyománya, a zöldségek dominanciája, az olajos magvak fogyasztása, a fűszerek mesteri módon történő használata minden konyha közös vonása.
Szerencsére itthon sem kell nélkülöznünk a távol-keleti és az arab konyha legfontosabb fűszereit és alapanyagait, és az ellesett trükkökkel egészségesebb fogásokat készíthetünk akár otthon is.
● Pároljuk mi is csak annyi ideig a zöldséget, hogy az megőrizze roppanósságát és ezzel együtt vitamintartalmát!
● Finomított étolaj helyett használjunk természetes módon kinyert, hidegen sajtolt olajokat, melyek nemcsak ízletesek, hanem egészségvédő tápanyagokban (pl. többszörösen telítetlen zsírsavak, E-vitamin) – is bővelkednek. Ennek titka, hogy a pörköletlen magból hidegen sajtolt olajokat nem éri durva hőhatás. Válasszunk adalék- és tartósítószer-mentes változatot!
Az indiai konyhából jól ismert mustár magolajával például kellemes ízt kölcsönözhetünk a salátáknak, mártásoknak (pl. majonéz készítéséhez is kiváló), közben pedig értékes Omega-3 zsírsavakhoz és egyéb, egészséget szolgáló komponensekhez juttathatjuk szervezetünket.
● A magok közül a szezám szintén sokat adott a világnak, például tahini formájában, mely nemcsak a humuszhoz (csicseriborsókrém) nélkülözhetetlen, hanem a saláták, sült zöldségek, falafel ízének kiteljesítéséhez is.
Ráadásul a szezámkrém kiváló fehérjeforrás, telis-tele ásványi anyagokkal (Ca, Mg, Fe, Zn, Mn) és vitaminokkal, melyekért immunrendszerünk és csontjaink különösen hálásak lesznek. A szezámból nem csak krémként profitálhatunk. Az egész szemekkel megszórt fogások, saláták, péksütemények, édességek igencsak tetszetősek és finomak, ráadásul rengeteg olajat rejtenek, mely hidegen sajtolva a keleti konyha méltán közkedvelt alapanyaga.
A szezámolaj karakteres ízű, hőállósága miatt sütőolajként is használható, emellett olyan értékes védőanyagokat (pl. szezamin) fedeztek fel benne, melyek miatt érdemes gyakran fogyasztanunk (pl. mártásokba keverve, salátára csepegtetve).
Bőrápolószerként is kipróbálhatjuk, ez esetben nyugtató, hámosító, öregedésgátló tulajdonságai kerülnek előtérbe.
● Az arab és indiai konyha másik „szuperfűszere” a feketekömény. A péksütemények, szószok, curry-k, zöldséges ételek ízesítéséhez használt fekete magok gyógynövényes aromája a szemek szétrágásakor érvényesül igazán.
A belőle sajtolt olaj, s az őrölt liszt íze igen markáns, ezért inkább egészségvédő élelemként fogyasztják azokat. A timokinon tartalmú magolaj szerteágazó jótékony hatásainak vizsgálata számos kutatás során nyert bizonyítást. Érdemes tehát a saját életünket is „megfűszerezni” vele!
Forrás: ParaMedica EgészségMagazin
