Napsütéses időben akár fél óra szabadban, fedetlen testtel eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin szükségletünket fedezzük. A téli, kora tavaszi hideg és borongós időszakban azonban gyakran alakul ki hiányállapot, mely a gyakori légúti fertőzésekben is megmutatkozhat.
Immunszabályozás
Az utóbbi évek kutatásai bizonyítják, hogy a D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban. Megfelelő mennyiség szükséges, hogy a veleszületett és a szerzett immunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkentse a gyulladásos folyamatokat és az oxidativ stresszt életkortól függetlenül. A T1 limfociták és ezek aktív sejtanyagai, a citokinek pedig komplex összefüggések útján segítik az immunrendszer egészét a fertőző betegségek megelőzésében és a velük szembeni védettség kialakításában.
Légúti fertőzések, allergia
Vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a gyakori felső- és alsó légúti betegségek kisgyermekeknél főként a napfényszegény hónapokban jelentkeznek, s a vírusos légcsőhurutok, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin ellátottsága nem volt megfelelő.
Az immunrendszer másik vonalát jelentik a Th2 limfociták és sejtanyagaik által irányított kórképek, az allergiás megbetegedések. A bőrgyógyászati eltérések, az atópiás dermatitis, az ekcéma és a pikkelysömör is napfényes hónapokban javulnak. A kontrollált tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a bőrtünetek napfény hatására enyhülnek, a napfényben szegény hónapokban ismét kiújulnak, ami a D-vitaminszinttel is összefüggésbe hozható.
A szükséges szint
Az allergiás betegségek kapcsán különös figyelmet kell fordítani az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésére, melynek egyik eszköze a megfelelő D-vitaminpótlás. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin ellátottsága segíti ennek megelőzését.
Egy korábbi vizsgálat arra hívta fel a figyelmet, hogy atópiás, azaz allergiára hajlamos egyének esetében nemcsak a terhesség alatt és gyermekkorban, de felnőttkorban is gondolni kell a D-vitamin pótlására.
Szív-érrendszeri betegségek, elhízás és 2. típusú cukorbetegség esetében is ajánlott a D-vitaminszint ellenőrzése, illetve szükség esetén a pótlás.
Az életkorral fokozódó csontritkulás esetében a diagnózis felállításának és a kezelésnek is része a D-vitaminszint meghatározása és a hiány kezelése.
Fontos tudnunk, hogy a helytelen táplálkozáson és a napfényhiányon túl, bizonyos betegségek és egyes gyógyszerek állandó szedése is vezethet D-vitaminhiányhoz!
A felszívódási zavarral vagyzsírszéklet ürülésével járó bélbetegségeknél akadályozott a tápanyagok és a vitaminok felszívódása, ilyen esetben megoldást jelenthet a hatóanyagok nyálkahártyán keresztül történő felszívódása. A D-vitamin feldolgozásához és hasznosulásához ép máj- ésveseműködés szükséges – ennek hiányában normál mennyiségű D-vitaminbevitel mellett is hiányállapot jöhet létre.
Annak eldöntésére, hogy egészségi állapot függvényében kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat, vérvétel szükséges. Ennek eredményei alapján lehet a szükséges napi dózist megállapítani.
Dr. Polgár Marianne PhD
gyermekgyógyász, gasztroenterológus főorvos
