Hasznos baktériumok és a megfelelő emésztés

//

Sokan talán nem is gondolnánk, milyen sokoldalú élőlények a baktériumok: bármerre nézünk a minket körülvevő világban, lépten-nyomon ezekbe az apró mikroorganizmusokba botlunk. Maga a szó a köznyelvben talán kissé negatív előjelet kapott, pedig régóta tudjuk, hogy számtalan, a szervezetünk számára hasznos baktérium él az emberi testben. De mégis mennyi?

A számuk egészen elképesztő: nem túlzás billiós nagyságrendekről beszélni, sőt elmondhatjuk, hogy az emberi testben több hasznos baktérium található, mint sejt! Ezekkel az ún. normál flórát alkotó baktériumokkal szimbiózisban élünk, vagyis kölcsönösen hasznosak vagyunk egymás számára.

Kiemelten fontos az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok, bélbaktériumok szerepe, ezeket együttesen bélflórának nevezünk, és az emberi mikrobiom, azaz az emberi testben élő mikroorganizmusok alkotta ökoszisztéma legnagyobb részét képezik. A bélflóra baktériumtörzseinek egészséges egyensúlya segíti az emésztési folyamatokat, ez tekinthető a jól működő immunrendszer egyik alapkövének.

A hétköznapjainkban jelenlévő antibiotikumok, valamint az ipari élelmiszergyártás során felhasznált adalékanyagok egy része azonban felboríthatja a bélflóra egyensúlyát, előidézve olyan, a bélrendszert érintő rendellenességeket, mint az emésztési zavarok, a metabolikus szindróma, a bélgyulladások vagy a különböző gombás fertőzések.

Érdemes tehát megismernünk a mikrobiom számára hasznos anyagokat, amelyeknek bevitele, pótlása kulcsfontosságú lehet egészségünk megőrzése szempontjából.

Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat, melyek a szájon keresztül bejutva, élve érik el az emésztőrendszer alsóbb szakaszait, majd ott megtapadva (colonisatio) nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a gazdaszervezet működésében.

A probiotikumok klasszikus példája a többek között joghurtokban és kefírekben fellelhető Lactobacillus casei baktérium, de ide sorolhatjuk a szintén sokak által ismert Bifidobacterium lactis nevű baktériumot is.

● A prebiotikumok olyan élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimjei, éppen ezért változatlan formában jutnak el az emésztőrendszer alsó szakaszaiba, és ott képesek serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását. Jól ismert példa erre az almában található pektin és a csicsókában lévő inulin.

A flavonoidok, mint növényi alkotóelemek bizonyára ismerősek azok számára, akiket az egészség megőrzésének természetes alternatívái foglalkoztatnak. Ezeket a növények színanyagaként is funkcionáló vegyületeket az elmúlt évtizedekben gyakran hozták összefüggésbe a vérnyomás csökkenésével1 és egyéb, keringésre gyakorolt pozitív hatásokkal, azonban prebiotikus tulajdonságaik eddig kevésbé voltak ismertek.

2021-ben látott napvilágot egy kutatás, amelybe több mint 900 embert vontak be azzal a céllal, hogy fényt derítsenek a mikrobiom és a vérnyomás kapcsolatára. A tanulmány egyértelmű következtetése szerint az egészséges bélflóra fokozza a flavonoidok kardioprotektív, vérnyomáscsökkentő hatását.2

Egy másik kutatás rávilágított, hogy az olyan összetevők, mint például a flavonoidok, polifenolok serkentik a hasznos mikrobák növekedését és jótékony metabolitok termelését, amelyek közvetlen előnyökkel járnak a gazdaszervezet számára, ugyanakkor védelmet nyújtanak a kórokozók ellen és fenntartják a bél ökoszisztémájának egyensúlyát.3

A szinbiotikum gyakran használt elnevezés a bélflórával összefüggésbe hozható étrend-kiegészítők piacán: ez a pro- és prebiotikumok együttesét kifejező fogalom olyan készítményeket takar, amelyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatásai összegződnek. Ezekben a szinergikus potenciállal rendelkező komplexekben tehát egyszerre találunk az emésztőrendszerünk – és ezáltal szervezetünk – számára nélkülözhetetlen baktériumkultúrákat, valamint az ezek működését segítő hatóanyagokat.

Szabó László
hatóanyag-szakértő

  1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5465813/
  2. https://www.ahajournals.org/doi/10.1161/HYPERTENSIONAHA.121.17441
  3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33337097/
Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp
Megosztás itt: email
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!