Keresés
Close this search box.

Sportolj, mozogj a természetben!

//

A Peninsula Orvosi Egyetem kutatói az életerő és a mentális állapot alakulását vizsgálták a szabad levegőn, a természetben különféle sportokat végző emberek körében. Az összehasonlítás alapját a zárt helyen, edzőteremben sportolók csoportja képezte.

Egyre több kutatás foglalkozik a szabadban végzett tevékenységek pozitív fizikai és mentális hatásával. Beletartozik ebbe a kerti munkától kezdve a rendszeres kutyasétáltatáson át az erdei kocogásig sokféle egészséget támogató szabadidős tevékenység.

Az egyetemi kutatásban résztvevők közül a legtöbben a természetben végzett edzésről állították, hogy javítja mentális közérzetüket. Arról számoltak be, hogy utána jobban érzik magukat, feltöltődnek, megnő az energiájuk, pozitívan állnak hozzá még a nehézségekhez is. Emellett csökken a korábban felgyülemlett feszültség, megszűnik esetleges zavarodottságuk, agressziójuk, dühük, depressziójuk és lehangoltságuk. A vizsgálat résztvevői arról is beszámoltak, hogy élvezték a szabadban végzett mozgást, elégedettség, jó érzés töltötte el őket. Mindez arra ösztönözte őket, hogy máskor is időt szánjanak a szabadtéri edzésre. Ezzel ellentétben a zárt teremben edzők nem számoltak be hasonló pozitív hatásokról.

A vizsgálatról készült tanulmány egyik szerzője, Prof. Michael Depledge véleménye szerint a betegség-megelőzés eszközévé válhatnak a szabadban végezhető edzések. A stressz, az idegi kimerültség, fásultság, depresszió és lehangoltság holisztikus szemléletű gyógyításának egyik receptje lesz, hogy az orvos gyógyszer helyett szabadtéri mozgást vagy sportot javasol betegének.

Az európai népesség 75%-a él városi környezetben, ezért egyre nagyobb erőfeszítés szükséges, hogy a modern életmód minden negatív hatását csökkentsék a szabadban töltött hosszabb idővel. Minél érintetlenebb a természet, annál jobban érezzük majd idegrendszerünket regeneráló és nyugtató hatását.

A tudományos kísérlet eredménye remélhetőleg arra ösztönzi majd a városokban élőket, hogy szabadidejükben kiránduljanak, túrázzanak, kocogjanak, kerékpározzanak, sétáljanak a szabad természetben.

A megfelelő mozgásforma kiválasztásánál legyünk tekintettel egészségi állapotunkra, erőnlétünkre, izmaink és ízületeink edzettségére, teherbírására! A túlterhelésből eredő izomláz, esetleges izomgörcsök, rándulások, egyéb izom és ízületi sérülések elkerülése érdekében tartsuk be a fokozatosság elvét!

Érdemes beruháznunk stabil, kényelmes lábbelire, akár futócipőről, akár túrabakancsról van szó. Ezek használatával sok sérülés, a láb dagadása, túlzott kifáradása és vízhólyagok keletkezése is elkerülhető.

Jó szolgálatot tehet szükség esetén néhány ragtapasz ésegy sebfertőtlenítő gél is.

Aki hajlamos a fejfájásra, ne induljon el egy-két szem fájdalomcsillapító nélkül, és gondoljunk a természetben hatványozottan jelentkező pollenterhelésre is! Asztma, allergia esetén mindig vigyük magunkkal gyorsan ható sürgősségi szereinket!

Ne feledkezzünk el róla, hogy a természetben tavasztól őszig szúnyogokkal és kullancsokkal is gyakran találkozhatunk. Főként erdőben vagy magas fűben járva számíthatunk a támadásukra, így érdemes már a kirándulás, kocogás, edzés előtt bekenni magunkat olyan kullancs- és szúnyogriasztó szerrel, melynek hatása tartós.

Aki kullancsokkal erősen fertőzött területeken jár, érdemes átgondolnia az encephalitis (agyhártyagyulladás)elleni védőoltást is. Az oltás azonban nem véd a Lyme-kór ellen, ezért a kullancsriasztó szerek használatát semmiképpen se mellőzzük!

Ha a kirándulás után kullancsot találunk magunkban vagy gyermekünkben, akkor követő egy-két hónapos időtartamban figyeljük, nem jelentkezik-e a Lyme-kór tüneteként a bőrön kokárdaszerű piros folt, illetve gyermekeknél jellemző a fülcimpa bevörösödése is. Ez csak az esetek 50%-ában jellemző tünet. A Lyme-kórt kísérhetik nem specifikus tünetek is: például zsibbadás, láz és ízületi vagy idegrendszeri panaszok, attól függően, hogy az adott kullancs mely borrelia törzset hordozta magában.

Ha a tünetek bármelyikét észleljük, konzultáljunk a kezelőorvossal a további teendőkről. A diagnózishoz vérvétel, laboratóriumi vizsgálat szükséges, mely a csípést követő kb. 4-6 hét elteltével mutat pontos eredményt. Ha beigazolódik a Lyme-kór, ne ijedjünk meg, mert gyógyszerrel eredményesen gyógyítható.

Napjainkban azonban már nemcsak a természetben, hanem a városi kertekben és parkokban is találkozhatunk szúnyogok hadával és kullancsokkal is, így a védekezést e területekre is érdemes kiterjesztenünk.

Ha szeretnénk a nyári estéket zavartalanul, pihenéssel tölteni a kertben, pláne ha vendégeket hívunk és kinn grillezünk, vacsorázunk, feltétlenül gondoskodjunk a szúnyogok elleni védelemről is!

Ne feledjük, előrelátó módon felkészülve a természetben eltöltött idő valódi öröm, kikapcsolódás, stresszoldás és feltöltődés lehet számunkra.

Forrás: ParaMedica EgészségMagazin

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!