Az Egyesült Államokban a szénhidrátfogyasztással egyenes arányban vitathatatlanul nőtt az elhízott emberek száma.
Egyre több táplálkozástudományi szakember véleménye szerint a szénhidrátcsökkentés a kulcs az elhízottság, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás visszafordításához. Dr. Walter Willett, a Harvard School of Public Health táplálkozástudományi tanszékének vezetője szerint ha el tudnánk hagyni a cukrot és a finomított lisztet, pontosabban a cukros üdítőket, a burgonyát, a fehér kenyeret, a tésztát és a cukros rágcsálnivalókat, akkor jelentősen csökkenne az összes túlsúllyal, cukorbetegséggel és egyéb anyagcserezavarral kapcsolatos probléma.
Minden szénhidrát cukorrá alakul át a vérben, és minél finomítottabb, annál gyorsabb ez az átalakulás. Például egy cukormázzal bevont fánk vagy egy adag krumplipüré nagyon gyorsan cukorrá változik a vérben.
A vércukorszint hirtelen emelkedését a szervezet úgy kompenzálja, hogy a hasnyálmirigy inzulint termel, ami a sejtekhez vezeti a cukrot, ahol glikogén formájában tárolódik. Idővel, ahogy szervezetünk belefárad a hatalmas mennyiségű szénhidrát feldolgozásába (amire az evolúció nem készített fel bennünket), a szervezet inzulinérzékenysége megváltozik, azaz csökken.
Amikor a sejtek elvesztik inzulinérzékenységüket, a hasnyálmirigynek még több inzulint kell termelnie, hogy a sejtekbe ugyanannyi glükózt jutasson. Amikor az ember inzulinrezisztenssé válik, a szénhidrátok még nagyobb kihívást jelentenek a szervezet számára. Ha a hasnyálmirigy kimerül és nem tud annyi inzulint termelni, hogy lépést tartson a vér glükózszintjével, kialakul a cukorbetegség.
Az inzulinrezisztencia sokszor metabolikus szindrómával együtt jelentkezik, amely általában magas vérnyomással, triglicerid- és koleszterinszinttel, illetve hasi elhízással jár.
Mindez a felnőtt lakosság jelentős hányadát érinti. Ha az embereket alacsony szénhidráttartalmú diétára fogjuk, nemcsak le fognak fogyni (ami már önmagában is javít a fent említett problémákon), de a laborértékeik is javulni fognak – mondja Dr. Willett. – Fontos tudni, hogy az általános tévhittel ellentétben nem a zsírfogyasztás, hanem a fokozott szénhidrátbevitel növeli a vérzsírértékeket, illetve a testsúlyt.
Miközben a táplálkozási szakemberek próbálják megtalálni az ideális étrendet a jövőre nézve, mások a történelem és az evolúció folyamatában keresik a választ. Ennek egyik módja, hogy elképzeljük jelenlegi étrendünket egy 24 órát tartalmazó óra felületén. Minden óra az ember Földön eltöltött idejéből 100 000 évet jelent. Ezen az órán a földművelés és a finomított szénhidrátok megjelenése kb. 11 óra 55 perckor jelenne meg. Annak előtte az ember vadászó-gyűjtögető volt, és az élőhelyén található állatokat és növényeket fogyasztotta.
Később a mezőgazdaság lehetővé tette bizonyos termények, (pl. a búza és a kukorica) nagybani termesztését, átalakították a teljes gabonákat finomlisztté és feltalálták a feldolgozott cukrot. Számtalan tudományos kutatási eredmény bizonyítja azonban, hogy az ember még ennyi idő alatt sem volt képes adaptálódni a nagyüzemi mezőgazdaság által termesztett, majd feldolgozott, finomított élelmiszerekhez, helyesebben ennek az alkalmazkodásnak nagyon komoly ára volt, melyet – túlsúly és számos betegség formájában – még ma is megfizetünk.
Így, ha nem muszáj, nem kellene továbbra is ragaszkodnunk ehhez, amennyire lehetséges, próbáljunk egészségesebbre váltani!
Forrás: Marni Jameson: A reversal on carbs, Los Angeles Time, ford. Mezei Elmira, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
