A szív-érrendszeri betegségeknek sok ismert rizikófaktora létezik, mint például a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint, de az American College of Cardiology vizsgálata alapján napjainkban már ezek közé tartozik a bélgyulladás, az IBS is, mint önálló rizikófaktor.
Az IBS olyan krónikus gyulladásos betegség, amely a bélcsatornát vagy az emésztőcsatornát érinti. A belek azért gyulladnak be, mert az immunrendszer önmaga ellen fordul, egészséges sejteket támad meg – többek között – a bélszövetben.
Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg az előbbi a vastag- és végbelet érinti, az utóbbi a száj és a végbél között az emésztőrendszer bármely szakaszát érintheti. Mindegyik kórképnél tipikus tünetként hasi fájdalom, hasmenés és fáradtság jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel (cöliákiával) is, hiszen a tünetek hasonlóak, de ez utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki, és megfelelő étrenddel karbantartható.
Az IBS-t az esetek többségében a 30-as életévek előtt diagnosztizálják. Mivel az IBS agresszívebben és gyakrabban mutatkozik meg fiatalabb emberekben és főleg nőkben, feltételezhető, hogy esetükben magasabb szintű náluk a gyulladás.
Az amerikai kutatók vizsgálatában 211 870 emberről derült ki, hogy IBS-sel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2%-os előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek egyéb ismert rizikófaktorai (dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás és koleszterinszint) gyakrabban voltak jelen az IBS-betegek között. A rizikótényezők megítélésénél a továbbiakban figyelembe vettek egyes életmódbeli kockázati faktorokat, illetve olyan megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.
Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy például egy kardiológiai kivizsgálás során ne csak az ismert szív-érrendszeri rizikófaktorokra koncentráljanak, hiszen számos más betegség vagy állapot – mint például a menopauza lezárulta a nőknél vagy akár a bélgyulladás, IBS – is fontos hajlamosító tényező lehet. Ezért azoknak, akik bár nem rendelkeznek tünetekkel, de a fenti hajlamosító tényezők miatt veszélyeztetettek, ajánlott 1-2 évente egy kardiológiai szűrés, mellyel lehetővé válik a korai felismerés és szükség esetén a kezelés.
Dr. Sztancsik Ilona
foglalkozás-egészségügyi szakorvos
Budai Kardioközpont
