Az utóbbi években háttérbe szorult D-vitamin reneszánszát élte a Covid-19-hullámok idején, amit elsősorban kimagasló immunerősítő potenciáljának köszönhet. Járvány ide vagy oda, a D-vitaminhiány ma népegészségügyi kérdés Magyarországon. Pótlása nem csupán ajánlott, hanem a téli időszakban – főként járvány idején – stratégiai fontosságú eszköz a kezünkben saját és szeretteink immunrendszerének felvértezéséhez.
Emellett egyes kutatások rávilágítanak a D-vitaminhiány és olyan népbetegségek kialakulásának összefüggéseire, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a perifériás érrendszer betegsége.1
A korábban főleg a bőrgyógyászatban használt cink új oldalai mutatkoztak meg az elmúlt hónapokban. Koncentrált jelenléte növeli a légúti nyálkahártyán a fertőzések által roncsolt csillósejtek rezgését, így segítve a kórokozókat tartalmazó részecskék kisöprését a szervezetből.
Kutatások szerint bizonyos flavonoidok, a quercetin és a hesperidin képesek egy ún. ioncsatornán keresztül a sejten belülre juttatni a cinket, ami ezáltal gátolja az egyes vírusfajták (pl. Herpes simplex, SARS-CoV-2) szaporodásához szükséges enzim működését. Ezt a folyamatot ionofór hatásnak nevezzük, melynek segítségével gátolható e vírusok szaporodása, és jelentős arányban kiirthatók a szervezetből.2
A koenzim Q10 alapvető fontosságú sejtjeink, és így szervezetünk energiatermelése szempontjából: tagja az ún. energiatranszport-láncnak, amely által testünk energiájának csaknem 95%-a létrejön.
A Q10 lehetséges pozitív hatásával szív- és érrendszeri betegségek, illetve azok szövődményei tekintetében több tanulmány foglalkozott. Az egyik ilyen kutatás során 1985–1993 között 424 kardiovaszkuláris beteget vizsgáltak, orvos által összeállított étrendjüket Q10-zel egészítették ki. A kapott eredményeket a New York Heart Association (NYHA) funkcionális skála alapján értékelték, mely szerint a betegek 58%-a 1 kategóriát, 28%-a 2 kategóriát, 1,2%-a pedig 3 kategóriát javult. A kutatás másik érdekes témája a kardiovaszkuláris betegségekkel kapcsolatos gyógyszerigény esetleges változása volt, amellyel kapcsolatban szintén biztató eredmények születtek. A vizsgálat előtt a betegek átlagosan 1–5 szívgyógyszert szedtek, utána azonban a kezeltek 43%-a 1–3 közé tudta visszaszorítani a szükséges gyógyszeradagot.3
A napfényben szegény, borongós időszak, illetve az alacsony vitamin és ásványianyag-bevitel a mentális egészségünket is próbára teheti: az erre érzékenyeknél álmatlanság, szorongás, esetenként depresszió jelentkezhet. Egy 2015-ös kísérletben citromfűkivonattal (Cymbopogon citratus) kezeltek szorongásos önkénteseket, melynek eredményeként a szorongás jelentős csökkenést mutatott a kontrollcsoporthoz képest.4
A komló (Humulus lupulus L.) felhasználása a természetgyógyászatban szintén nem újkeletű szorongásos panaszok esetében. Egy görög kutatócsoport által szervezett randomizált, placebo-kontrollos, kettős vak, keresztezett vizsgálatban összesen 36 fiatal felnőtt vett részt, akiknél – bevallásuk szerint – gyakran jelentkezik szorongás, depresszió mindennapjaik során. A kutatók tapasztalatai alapján a szárazkomló-kivonatot fogyasztó résztvevők tünetei jelentősen enyhültek a 4 hetes vizsgálati periódus alatt.5
Szabó László
hatóanyag-szakértő
Hivatkozások:
