Az állóképesség, azaz a fáradtsággal szembeni ellenálló képesség, a gyors regenerálódásra való készség több szervrendszerünkkel is összefügg. Ezek közé tartozik a szív- és keringési rendszer, a légzőrendszer, valamint az anyagcsere-folyamatok. Ha ezek fejlettek és jól működnek, akkor állóképességünk is jó, ami alapot biztosít a kiváló immunfunkciókhoz.
A fizikai aktivitás, a testmozgás segíti például, hogy növeljük a mobilizálható vérsejtjeink számát, valamint hozzájárul az anyagcsere normalizálásához vagy gyorsításához, így hamarabb kiürülnek szervezetünkből a káros anyagok, javítva ezzel az immunrendszer hatékony működését.
Köztudott ugyanakkor, hogy a hosszan tartó, krónikus stressz gyengíti az immunrendszert, ezért próbáljunk némi időt szakítani a hétköznapokban is stresszoldásra, relaxációra, akár egy jóleső edzéssel, masszázzsal, jógával, sétával, meditációval vagy például zenehallgatással.
Az Aging Cell című humán tanulmányból megtudhatjuk ugyanakkor, hogy a magas fizikai aktivitás, a testmozgás lassította az immunöregedést, az immunrendszer hatékonyságának idővel tapasztalható fokozatos romlását az idősebb, 55–79 év közötti vizsgálati személyeknél, összehasonlítva az azonos korosztályú inaktív kontrollcsoporttal.
Persze, általánosságban nem könnyű testmozgásra buzdítani Európa legelhízottabb nemzetét, a magyarokat, ahol a felnőtt lakosság 30%-a elhízott, míg további 30% jelentős túlsúllyal küzd. Ennek pedig az immunrendszerünk látja kárát.
Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt ránk rakódó plusz kilók is hozzájárulnak ahhoz, hogy immunrendszerünk már egy egyszerű megfázásnak, náthának is könnyebben megadja magát, hetekig is eltarthat, mire felépülünk – nem is beszélve a rendkívül gyakori szív- és érrendszeri betegségekről, a leépülő izmokról és egyéb következményekről.
Újabb kutatási eredmények szerint a rendszeresen végzett, kevésbé intenzív testmozgásnak kifejezetten immunerősítő hatása van. Így a sporttal is támogatott immunrendszer a vizsgálatban csökkentette a légúti fertőzések, például a megfázás és a mandulagyulladás kialakulásának kockázatát.
Dr. Michael Gleeson, amerikai kutató korábbi tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy alapesetben egy átlagos felnőtt évente 2-4 légúti fertőzést kap el, míg egy kisgyermek esetében ennek duplájával kell kalkulálni. A betegségek során minimum 2 hétre van szükség ahhoz, hogy minden tünet – például a nátha, köhögés, mellkasi fájdalom, amennyiben az emésztőrendszer is érintett, akkor a hasfájás hasmenés – megszűnjön.
A tanulmány 500 vizsgálati személy felmérése alapján kimutatta, hogy azok, akik minimum heti 1-2 órás közepesen intenzív testmozgást iktattak be életükbe, legalább harmadával csökkentették a kockázatát annak, hogy elkapjanak valamilyen légúti fertőzést.
Azok, akik a heti sport mellett is megbetegedtek, feleannyi idő alatt gyógyultak meg a fertőzésből, mint az inaktív kontrollcsoport tagjai.
A téli időszakban különösen fontos az immunerősítő hatású gyógynövények, vitaminok és ásványi anyagok bevitele, emellett azonban a hideg idő senkit se tartson vissza a szabad levegőn végzett sporttól, sétától, hiszen – a fent leírtak szerint – egészségünkre nézve nem jó befektetés a telet fotelben, a tévé előtt tölteni!
Oxygen Medical
Szakirodalom:
European Comission; State of Health in EU – Magyarország Egészségügyi Országprofil 2019
US National Library of Medicine, National Institutes of Healt; Dr. David Nieman: Upper respiratory tract infection is reduced in physically fit and active adults
Mysportscience.com; Michael Gleeson: Effects of exercise on immune function and risk of infection
