A kolint az amerikai illetőségű Országos Orvostudományi Akadémiák Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Tanácsa (Food and Nutrition Board of the National Academies of Medicine) 1998 óta alapvető tápanyagként ismeri el. Az emberi szervezet a májon keresztül képes ugyan csekély mennyiségű kolin termelésére, a kiegészítés azonban több szempontból is ajánlott lehet.1
Funkciói a szervezetben
Ez az anyag elősegíti az acetilkolin nevű neurotranszmitter szintézisét, amely kémiai hírvivőként életünk számos területén tölt be fontos szerepet, többek közt:
- elengedhetetlen a legtöbb mentális erőbefektetést igénylő folyamathoz,
- szükséges a megfelelő izomműködéshez is.
Hiánytünetek
A kolinszegény táplálkozás okozta hiány tünetei nem azonnal jelentkeznek, hosszú távon azonban komoly próbatétel elé állítják szervezetünket. Ezek a teljesség igénye nélkül:
- a kognitív funkciók romlása;
- az izomműködés deficitje;
- súlyosabb esetben (számos más tényezővel együtt) hozzájárulhat a zsírmájbetegség kialakulásához2 is;
- a várandósság alatti kolinhiány a gyermeknél bizonyos fejlődési rendellenességekhez vezethet.
Várandós, illetve szoptató nőknek tehát különösen ajánlott a kiegészítés, hiszen a terhesség, valamint a szoptatás periódusa alatt az anya két szervezetet is el kell hogy lásson a szükséges hatóanyagokkal, így kolinnal is.
A téma fontosságát hangsúlyozza az a 2006-os kutatás, amely összefüggést vélt felfedezni a várandósság alatti kolinhiány és az egyes neurológiai természetű – a központi és környéki idegrendszert érintő – fejlődési rendellenességek, valamint szájpadhasadék kialakulása között.3
Hogyan pótolható?
A kolinban igazán gazdag élelmiszerek közé elsősorban az olyan állati szervhúsok sorolhatók, mint a csirke- vagy marhamáj, de megfelelő források az egyéb szárnyashúsok, valamint a tőkehal és a tonhal is.
A természet a húst nem fogyasztók számára is bőséges kínálattal szolgál: a fentiek mellett kolinban gazdag élelmiszerek között tartjuk számon a különböző babféléket (vesebab), hüvelyeseket (zöldborsó), magvakat (tökmag) és gombaféléket (shiitake gomba). Húsmentes, állati eredetű kolinforrásnak tekinthető a tojás, illetve a különböző tejtermékek.
Szabó László
hatóanyag-szakértő
Források:
1 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6259877/
2 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6259877/
3 https://www.jstor.org/stable/20486215
