A szervezetben felhalmozódott salakanyagok, toxinok számtalan tünettel adnak hírt magukról: puffadás, szélgörcsök, renyhe bélműködés, székrekedés, aranyér, elégtelen emésztés, rossz felszívódás, súlyfelesleg, indokolatlanul gyakori éhségérzet, rossz, esetleg fémes szájíz, ételallergiák, bőrproblémák, kiütések, gombásodás, paraziták a székletben, ingerlékenység, labilis lelkiállapot, depresszió, gyakori fertőzések, megfázások stb.
Szervezetünk fizikailag, mentálisan és energetikailag egyaránt szennyeződik. Korábban, bizonyos rituálékat, vallási előírásokat követve, az emberek életének természetes része volt az időnkénti böjt, a testi-lelki megtisztulás. A modernkor a korábbinál hatványozottan több szennyező anyaggal árasztja el az emberek szervezetét, így manapság különösen fontos a rendszeres időközönként végzett tudatos méregtelenítés. Egy-egy tisztítókúra után lényegesen jobb lesz a közérzetünk, több az energiánk, fürgébb a mozgásunk, tisztább a gondolkodásunk, ráadásul szebb a bőrünk és laposabb a hasunk, szerencsés esetben még a mérleg is kevesebbet mutat.
A méregtelenítő kúra első lépése a beöntés, melyet házilag tiszta testmeleg vízzel, mokkáskanálnyi szódabikarbónával vagy béltisztító gyógynövényekből készült teával is végezhetünk. Hatékony alternatívát jelent a kolon-hidroterápia is. Az éves nagy méregtelenítő kúra szokásos ideje a hagyományok szerint a tavaszi nagyböjt, ami húsvét előtt 40 nappal kezdődik. Az év során – életviteltől függően – még szükség lehet további tisztítókúrákra is, például negyedévente 1-2 napra vagy akár heti egy napra, amikor csak zöldség-gyümölcsleveket, gyógyteákat, ásványvizet iszunk, esetleg nyers gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk.
Egyes szerveink megtisztítása is elengedhetetlen, állítsunk össze tehát májvédő teát: katáng, cickafark, benedekfű, máriatövismag összetevőkkel. Veséink munkáját zsurló, medveszőlő, aranyvessző, nyírfalevél teával könnyíthetjük meg. A vér- és nyirokrendszer működését a flavonoidtartalmú, sötét, lila, kék, piros színű gyümölcsök, zöldségek javítják, mellé készíthetünk teát citromfű, orbáncfű, galagonyavirág, szúrós gyöngyajak, komló, macskagyökér felhasználásával. Kifejezetten a szívizomra hat – resveratrol tartalmánál fogva – a kék szőlőmag olaja és a yucca shidigera. A tüdőt tisztító tea alkotói: kakukkfű, martilapu, tüdőfű, ánizs, kömény, ökörfarkkóró, lándzsás útifű, ibolyagyökér és szappanfű. A szervezetben keletkező, rendkívül agresszív szabad gyökök semlegesítéséhez nélkülözhetetlenek az antioxidánsok (pl. C- és E-vitamin, flavonidok).
Bélrendszerünk aktívabb működését hosszabb távon ne hashajtókkal érjük el, mivel azok még kényelmesebbé, lustábbá teszik a beleket. A kulcsszerep ebben inkább a magas rosttartalmú élelmiszereké és az élelmi rostoké.
- A vízben nem oldódó rostok a növények fás részei, illetve a maghéjak (pl. útifű maghéj – Psyllium), melyek elősegítik a bélmozgást, és „seprűként” kitakarítják a bélrendszerből az évtizedes lerakódásokat.
- A vízben oldódó rostok (pl. az almában található pektin) a „szivacs” szerepét töltik be az emésztőrendszer „nagytakarításában”. Emellett javítják a szénhidrát- és zsíranyagcserét, csökkentik a cukor- és koleszterinszintet, támogatják a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az aranyeres panaszok megelőzését, ráadásul még az étvágyat is mérséklik, ami túlsúly, diabétesz és fogyókúra esetében fontos előnyt jelent.
A naponta kívánatos 30-40 g rostmennyiségnek általában csak a felét fogyasztjuk el. A teljes kiőrlésű gabonákkal, a belőlük őrölt lisztekkel, lisztérzékenyeknek pedig a gluténmentes alapanyagokkal (pl. köles, hajdina, olajos magvak és maglisztek), gyümölcsökkel és zöldségekkel biztosítható rostbevitel az egészséges bélműködés fenntartása mellett a fogyásban, a normál vércukorszint megtartásában, a szív- és érrendszeri betegségek és az aranyeres panaszok megelőzésében is segít.
Mindenkinek – tehát az egészséges emberek számára is – ajánlott a finomított szénhidrátok helyett a lassú felszívódású, élelmi rostokban gazdag ételek fogyasztása. Ehhez sütésnél, főzésnél fehérliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztet, esetleg alternatív gabonákból készült rostdús őrleményeket, például köles-, hajdina- vagy ciroklisztet. Sütéskor a megszokott lisztekhez adott útifűmaghéjjal is növelni tudjuk a rosttartalmat.
Köretként zöldségeket, étkezések között gyümölcsöt fogyasztva is biztosítani tudjuk a szükséges napi rostbevitelt.
Az újabb kutatási eredmények alapján a táplálkozás és az életmód elsősorban a bélflóra károsítása által okozója az elhízásnak, az inzulinrezisztenciának, majd az ebből kialakuló cukorbetegségnek. A táplálkozási és környezeti ártalmak révén pusztuló bélflórában ugyanis túlszaporodnak bizonyos baktériumtörzsek, melyek közvetlenül felelősek a kialakuló betegségekért.
