Keresés
Close this search box.

Biológiai fényvédelem – természetes barnaság

//

A Földet érő napfény – hullámhossza alapján – látható (400-800 nm-es tartományú) fényre, valamint láthatatlan infravörös (IR), illetve ultraibolya (UV) sugarakra osztható. Biológiai hatása csak az ultraibolya (UV-A, -B és -C) sugaraknak van, az infravörös csupán melegítő hatású, ezért ezeket hősugaraknak is nevezzük.

Az ultraibolya sugarak egész szervezetet érintő hatásai közül a legfontosabb, hogy a bőrben a csontfejlődéshez nélkülözhetetlen D-vitamint képez. Ezen kívül fokozza a vérképző szervek működését, javítja az általános állapotot, növeli a szervezet védekezőképességét a fertőző betegségekkel szemben.

Nagyobb mennyiségű UV-B sugárzás hatására a bőrön gyulladás keletkezhet, míg az UV-A sugaraktól gyulladás nélküli direkt pigmentáció alakul ki, és a már meglévő pigment tovább sötétedik. A legnagyobb energiájú UV-C sugarakat a légkört övező ózonréteg elnyeli, természetes körülmények között nem szabadna a Földre jutniuk. Bőrgyulladást, kötőhártyagyulladást okozhatnak, és szerepük van a rosszindulatú hámdaganatok képződésében is.

Mindhárom UV sugárfajta rendelkezik azonban szemkárosító, a bőr korai öregedését okozó hatással. A szervezet az UV-sugarak káros hatása ellen egyrészt melanin képzésével, másrészt a szaruréteg megvastagodásával védekezik.

Körülbelül 3 heti rendszeres napozás hatására kialakult pigmentációval 10-szeresére, a szaruréteg megvastagodásával pedig 4-szeresére nő a bőr ellenálló képessége a további UV-sugarakkal szemben. Emellett valószínűleg egyéb fényvédő anyagok is keletkeznek a hámban, de ezt a folyamat még nem teljesen ismert.

Amennyiben napozás közben zuhanyozunk, vegyük figyelembe, hogy a lehűlt, nedves bőrfelületen vagy erősebb szélben az UV-sugarak pigmentáló, gyulladáskeltő hatása fokozottabb. Emellett a tengerszint fölötti magasság, a tiszta levegő, a nagy vízfelület, a homok, a sziklák és az erős szél is a többszörösére növelhetik a fény erősségét.

A sugárérzékenység a bőr- és hajszínnel szoros kapcsolatban áll: a legérzékenyebbek a vörös hajúak és a világos szőkék, legkevésbé a feketék. A fehér bőrűek fényérzékenysége kb. 10-szerese a feketékének.

A napozás első heteiben – amíg ki nem alakul a biológiai védekezés – célszerű fényvédő kozmetikumokat használni, különösen a világos, érzékeny bőrűeknek. A túlzásba vitt napozás, a túl sok napfény szárítja, cserzi a bőrt. Csökkenti a faggyútermelést, fokozza a vízleadást, a verejték elpárolgása után visszamaradó só pedig tovább rontja a helyzetet.

Napozás után javasoltalaposan lemosni a bőrt, és jó minőségű nappali krémmel vagy testápolóval vékonyan bekenni, így csökkenthető a napfény öregítő hatása, és a barna bőrszín is tovább megőrizhető. A táplálkozás oldaláról ezt karotinoidok – például sárgarépa és homoktövis – fogyasztásával is segíthetjük. A karotinoidok elraktározódnak a bőrben, védik a hámréteget, elősegítik a pigment-képződést, tehát növelik barnulási készségünket még kevesebb napsugárzás mellett is.

„Sejtekbe zárt napsugárként”, természetes módon, belsőleg barnítanak, és ezzel együtt mérséklik a leégést is. A karotinoidok mellett például azE- és F-vitamin antioxidánsként védik bőrünket a környezeti ártalmaktól, megőrzik annak rugalmasságát, megelőzik a ráncképződést.

Antioxidánsok fogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy hosszabb ideig éljünk, megőrizve szellemi frissességünket és fizikai erőnlétünket.

c. Prof. Dr. Dörnyei József,
a kémiai tudományok kandidátusa, a MTA kt. tagja, Jedlik Ányos-díjas, számos szabadalom és tudományos publikáció birtokosa emlékére

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!