Öröklött hajlam – Az allergiás családi előzmények növelik a születendő gyermeknél is az allergiás hajlamot. Egy szülő esetén 30-35%, míg két allergiás szülő esetén már közel 80% az esélye annak, hogy a gyermek is örökli az allergiára való hajlamot. Azt, hogy abból valóban kialakul-e allergia, több tényező, így a környezet is befolyásolja.
Környezeti hatások – A svéd Umea University kutatói 110 ezer várandósság alakulását követték nyomon a gyermekek megszületésétől az első év végéig. Úgy találták, hogy a magas pollenkoncentráció egyrészt az allergiás anyáknál – a légzőszervi panaszok miatt – gyakrabban vezetett koraszüléshez (ami a gyermeknél eleve növeli a légúti betegségek rizikóját), másrészt hátrányosan befolyásolta a gyermekek immunrendszerének fejlődését.
Időzítsünk télre! – Minél korábban éri ugyanis a babát az első allergén inger, annál nagyobb az esélye, hogy allergiás reakcióval válaszol. A kutatók ezért azt javasolják, hogy az allergiás családokban fordítsanak nagyobb figyelmet a tudatos családtervezésre: a gyermek születésének időpontját inkább a téli időszakra időzítsék!
A magas pollenkoncentráció nemcsak születés után, hanem már a várandósság utolsó 3 hónapja során is növelheti a születendő gyermeknél az allergia és az asztma kockázatát.
A magzati tüdő fejlődése szempontjából az utolsó trimeszter különös jelentőséggel bír. Erre az időszakra tehető a léghólyagocskák kialakulása és a tüdő egyre nagyobb felületének létrejötte. A 28. hét körül kezdődik azon felületaktív anyagok termelése, amelyek megakadályozzák a léghólyagok összetapadását, lehetővé téve ezzel a születés utáni megfelelő légzést. Ebben a kritikus időszakban átélt kedvezőtlen környezeti hatások károsan befolyásolják a tüdő megfelelő fejlődését.
Dr. Hidvégi Edit PhD
gasztroenterológus, gyermektüdőgyógyász szakorvos
allergiakozpont.hu
