Keresés
Close this search box.

Mi köze a bélflórának a hangulatunkhoz?

//

Az emberi bélflóra, a bélmikrobiom az emésztési folyamatok tökéletesítése, a méreganyagok semlegesítése és számos védő mikrotápanyag előállítása mellett jelentős szerepet kap a gyulladásgátlásban, a hormonháztartás és az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében, sőt a közérzet és hangulat alakításában is!

Társadalmunk a teljes kiégés felé halad, soha nem látott mértékben emelkedett az elmúlt 10 évben a depressziós betegek, a szorongásos zavarban szenvedők, a hangulati problémákkal, krónikus fáradtság szindrómával és a különféle stressz okozta mentális betegségekkel küzdők száma, így a probléma megoldása sürgetővé vált. Emiatt kiemelt kutatási területté vált az emberi mikrobiom, ezen belül az ún. Mikrobiom-Bél-Agy tengely vizsgálata. Az eddigi eredmények alátámasztják, hogy a bélrendszerünkben élő komplex mikrobiális rendszer közvetlen hatást gyakorol az idegrendszerre, az agyműködésre, a mentális-pszichés állapotra, de még a stressztűrés mértékét is befolyásolja.

Az emberi bélflórában is megtalálható azon jótékony baktériumtörzseket, melyek segítik a jobb pszichés állapot elérését, a megfelelő agyműködést, pszichobiotikumoknak nevezték el.¹

Ma már számos vizsgálati eredmény igazolja, hogy e baktériumtörzsekkel való bélflóratámogatás és ezen keresztül a Bél-Agy tengely erősítése olyan mentális problémák esetén is új alternatívát jelenthet, mint a depresszió, a szorongásos zavarok, a krónikus fáradtság szindróma, az ADHD, az irritábilisbél-szindróma (IBS) okozta depresszió és a hangulatzavarok.

Nem kell azonban pszichiátriai betegségben szenvedni ahhoz, hogy kihasználjuk a pszichobiotikumok kedvező hatásait, hiszen egészséges, de fokozott stressznek kitett embereknél is jótékonyan hat az agyra, a pszichés állapotra.²

Milyen módon hatnak?

Három elképzelés van arra, hogyan képesek ezek az apró teremtmények hatni az agyműködésünkre, idegrendszerünkre.

1. Biológiailag aktív vegyületek képzése – Egyes bélbaktériumok képesek idegi ingerületátvivő vegyületek előállítására, ilyen például a GABA (gamma-amino-vajsav), a szerotonin, a katekolaminok és az acetil-kolin.³ Ezek a vegyületek közvetlenül képesek hatást gyakorolni az idegi aktivitásra. A bélfalban idegsejtek találhatók, melyek képesek reagálni a bélbaktériumok által termelt vegyületekre, a kiváltott „jel” pedig tovaterjed a központi idegrendszer felé a vagus, azaz bolygóideg segítségével.

2. A stresszválaszok szabályozása⁴ – Az ún. HPA-tengely, azaz a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesét összekötő rendszer stresszártalom esetén hibásan működik. Megszakad a kortizol és más stresszhormonok termelésének ritmusossága – a kutatók ezzel magyarázzák a hangulati zavarok és kognitív problémák jelentkezését. A pszichobiotikumok viszont gátat szabnak a túlműködésnek.

3. Gyulladáscsökkentő hatás⁵ – Sok kutató szoros összefüggést talált a szervezetben fennálló krónikus gyulladás és a depresszió, a hangulati- és kognitív zavarok kialakulása között. A gyulladáshajlamot fokozhatja a hasi elhízás, illetve a szivárgó (áteresztő) bél szindróma, mely a bélnyálkahártya szűrő funkciójának romlását eredményezi. Így olyan anyagok is a vérkeringésébe kerülhetnek, melyet gyulladást, illetve immunválaszt hoznak létre. A pszichobiotikumok közvetlenül gátolják a bélben ezt a folyamatot.

Kutatási eredmények dióhéjban

Egy randomizált klinikai vizsgálat során depresszióban szenvedő betegek 8 héten át probiotikus kiegészítőt (Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Bifidobacterium bifidum) szedtek, melynek hatására szignifikánsan csökkent a vérben a szisztémás gyulladás mértékét mutató CRP-érték, növekedett szervezetük antioxidáns szintje és hangulatváltozásról is beszámoltak.

Harminc napos Lactobacillus helveticus és Bifidobacterium longum tartalmú probiotikus kezelés után a résztvevők szintén a pszichológiai paraméterek kedvező változását tapasztalták: enyhült a szorongás, a depresszióra való hajlam, a harag vagy az ellenségesség érzése és javult a problémákkal való megküzdési képességük is.

Krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek Lactobacillus casei-t kaptak 2 hónapon át.⁶ Ennek hatására többek köztszignifikánsan csökkentek a szorongásos tünetek.

Egy másik vizsgálatban a Lactobacillus casei-t tartalmazó fermentált kefir megakadályozta a stressz okozta kortizolszint emelkedését, és növelte a szerotoninszintet, emellett mérsékelte a stresszel kapcsolatos tüneteket(hasi fájdalom, görcs, hideg végtagok).⁷

Összességében a pszichobiotikus tulajdonságokkal bíró jótékony baktériumtörzsek pozitívan befolyásolják az agyműködést, az érzelmi és hangulati életet és fokozzák a stresszel szembeni védelmünket.

Forrás: Kathleen Jade – Psychobiotics: Best Probiotics for Mood? ford. és szerk. Pintér Zoltán, a teljes cikk a forrásmegjelölésekkel a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Hivatkozások:

  1. Biol Psychiatry. 2013 Nov 15;74(10):720-6.
  2. Gastroenterology. 2013 Jun;144(7):1394-401, 1401.e1-4.
  3. Adv Exp Med Biol. 2014;817:221-39.
  4. Neurogastroenterol Motil. 2014 Apr;26(4):510-20.
  5. Clin Ther. 2015 May 1;37(5):984-95.
  6. Gut Pathog. 2009 Mar 19;1(1):6.
  7. Benef Microbes. 2015 Dec 21:1-12.
Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!