Manapság úgy tűnik, a szív-érrendszeri betegségek legfőbb rizikófaktora a stressz, mely már nagyobb kockázatot jelent, mint az elhízás és a mozgásszegény életmód.
Ennek oka, hogy a lakosság jelentős része egyre nagyobb stresszben él, felmérések szerint közel 80%-uk számára a folyamatos feszültség mindennapos jelenség. Korábban ez csak a dolgozó férfiak körében volt jellemző, de napjainkban már a nők nagyobb arányban vallják stresszesnek magukat. Érdekes módon a stressz a fiatalabb korosztályt jobban érinti, mint az idősebbeket.
A szív- és érrendszeri betegségek terén a felmérés során megkérdezettek 20%-ának voltak saját panaszai, 29%-ának pedig a családjában fordult elő szívbetegség.
Legtöbbjük (65%) magasvérnyomás-betegséggel él, de gyakori (31%) a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség együttes előfordulása is. A stressz már önálló rizikófaktorként szerepel, tehát nem csak a hozzá kapcsolódó káros „stresszoldó” szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, stresszevés, nassolás) révén növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A stresszen kívül további komoly szív-érrendszeri rizikófaktorok: a magasabb életkor, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a cukorbetegség (vagy inzulinrezisztencia), a túlsúly és a mozgáshiány. Ezek viszont a férfiak mellett nem a fiatal, hanem inkább az idősebb, menopauzán túli nőket érintik.
Szintén a középkorú vagy idősebb nők között fordul elő gyakrabban, hogy szokatlanul erős fáradtságot vagy fokozott szorongást éreznek a szívinfarktus „előszobájában”, de a krónikus kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
Fiatalabb nők esetében pedig nemcsak a szív-érrendszer állapotát, de a menstruációs ciklust is hátrányosan befolyásolhatja a stresszes állapot, egyes életmódbeli változások, illetve a megerőltető fizikai aktivitás.
Mit tehetünk szívünk egészségéért? A stresszes életet élők igyekezzenek legalább részben változtatni életmódjukon, időbeosztásukon, a problémákhoz való hozzáállásukon!
Válasszanak és rendszeresen gyakoroljanak egy számukra megfelelő stresszlevezető módszert, akár pszichológus bevonásával is.
Ne vegyék félvállról az esetleg jelentkező tüneteket, forduljanak időben orvoshoz!
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
KardioKözpont
