A kutatók végzős egyetemi hallgatókat is megkérdeztek e témában. Pályakezdőként súlyos döntések előtt álltak a karrierjükkel kapcsolatban. A diákok 62%-a állította, hogy a szabadidő fontosabb, mint a pénz, és a felmérések szerint kb. kétszer boldogabbak voltak, mint azok, akiknek több pénzük volt, illetve akiknek a szülei magas jövedelemmel rendelkeztek.
Aki nem elsősorban a pénz alapján dönt, hanem hogy mennyire tartja értelmesnek vagy kreatívnak az adott munkát – állítja Ashley Whillans, a Harvard Business School adjunktusa –, az nagyobb valószínűséggel fog olyan életpályát választani, ami a megélhetés mellett elégedetté teszi, örömet okoz neki, tehát nem kényszerből csinálja és nem az anyagiak halmozására fókuszál.
Egy másik vizsgálat tanúsága szerint az egész felnőttkorra igaz, hogy a szabadidő és a boldogság összefügg. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akik számára a szabadidő fontosabb, idősebb korukban is boldogabbak és elégedettebbek az életükkel, mint azok, akik a pénzt részesítik előnyben. Amikor a Pew Research Center vizsgálatában azt kérték a résztvevőktől, hogy soroljanak fel számukra értelmes tevékenységeket, akkor az első három helyre a családi programok, a kirándulások és a barátokkal való találkozás került. A munka és a karrier ezen a listán a nyolcadik helyre szorult.
Természetesen mindig az aktuális élethelyzet határozza meg a pénzhez való viszonyunkat. Sok helyen az ember státuszát a munkája határozza meg. Azt tanítják nekünk, hogy az idő pénz, és akinek nincs anyagi biztonsága, annak muszáj a pénzkereső tevékenységre fókuszálnia a szabadidő helyett – gyakran önmagát kizsákmányolva, túlhajszolva.
Mindenhol van egy aktuális megélhetési küszöb, ez alatt nem kérdés, hogy a pénzkeresés a legfontosabb tevékenység, e fölött viszont – a kutatások szerint – a jövedelem további növekedésével, azaz plusz munkák vagy esetleg túlórák vállalásával inkább csökken az elégedettség és a jó közérzet, nem pedig növekszik – állítják a kutatók a Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmányban.
Az idősebb emberek ebből a szempontból is mintha bölcsebbek lennének, sokan úgy vélik: ahogy az ember öregszik, szeretné értelmesebb dolgokkal is tölteni az idejét, mint puszta pénzkereséssel.
Ashley Whillans, a Harvard Business Review folyóiratban megjelent cikkében hangsúlyozza, hogy ha az ember szabadidőt vásárol magának – például főzés helyett néha készételt vesz – az a felmérések szerint nagyobb fokú elégedettséget okoz, mintha más dolgokat vásárolna. Egyre kevesebben érzik ugyanis, hogy van elég szabadidejük, rengeteg ember szenved súlyos „szabadidőéhségben”, ami nemcsak a boldogságfokot csökkenti, de szorongást, stresszt és depressziót okoz.
Ezzel függ össze a „szabadidőstressz” is, melynek csökkentéséhez érdemes előre megterveznünk a szabadidő értelmes, hasznos, örömteli eltöltését. Sokan inkább a spontán elhatározásokat részesítik előnyben, de ha nem tervezünk előre, abból sokszor kárba veszett esték és hétvégék lesznek.
Csak példaként említjük az önkéntes munkát, ugyanis több vizsgálat bizonyítja, hogy az önkénteskedéssel töltött időt az emberek többnek érzékelik, saját magukat pedig kompetensebbnek, hatékonyabbnak, boldogabbnak és elégedettebbnek.
Legyünk tehát aktívak! Ha a szabadidőnkben a barátainkkal találkozunk, sportolunk, hegyet mászunk, kirándulunk, kimegyünk egy vízpartra vagy bármilyen más fizikai tevékenységet végzünk, sokkal kevésbé vagyunk kitéve a szabadidő-stressznek, mintha ugyanezt az időt passzívan, például tévénézéssel töltjük.
Forrás: Robert Roy Britt: Time Can Make You Happier Than Money, ford. Czárán Judit, a teljes cikk a forrásmegjelölésekkel a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
