Kulcskérdés: testmozgás és táplálkozás
A mozgásszegény életvitel és a testzsírfelesleg által okozott krónikus szív-érrendszeri, illetve metabolikus betegségek anyagi terhe tetemes mind az egyén, mind az adott ország számára. Bár országonként jelentős különbségek mutatkoznak, az bizonyos, hogy a világ bármely részén olcsóbb a megelőzés a testmozgás és az egészséges étkezés bevezetésével, mint amennyibe a gyógyszeres kezelés kerül.
Egy korábbi tanulmány szerint az Amerikai Egyesült Államokban a hátránnyal (betegséggel, elhízással stb.) élők a 21–65 éves népesség 6-9%-át tették ki az 1996–2004 közötti időszakban. Esetükben a személyenkénti egészségügyi kiadás 10508 dollár volt, összehasonlítva az egészségesekre költött fejenkénti 2256 dollárral, ami látványos különbséget jelent.
A kutatást vezető Colditz és munkatársai a korábbi ismeretek alapján úgy számoltak, hogy a szabadidős fizikai aktivitás,azaz a rendszeres testedzés hiánya 24 milliárd dollár direkt veszteséggel jár, ami az összes egészségügyi kiadás 2,4%-a. A lakosság jelentős részének elhízása, túlsúlya (30 feletti BMI-érték) 70 milliárd dollár direkt költséget okoz, a fizikai inaktivitástól függetlenül is.
Egy kínai elemzés a túlsúly és következményei miatt 2000-ben a nemzeti jövedelem 3,6%-ának elvesztését mérte, és 2025-re a veszteség 8,7%-ra növekedését prognosztizálta. Nyilvánvaló tehát, hogy közös érdekünk az egészségesebb életmód előmozdítása!
A cukorbetegség nem olcsó mulatság!
Az Amerikai Diabétesz Társaság 17,5 millió cukorbeteggel, és ezzel összefüggésében 174 milliárd dollár többletköltséggel számolt a 2000-es években – döbbenetes adat! Ebből a kiadások felét a kórházi ellátás jelenti, a gyógyszerek és egyéb eszközök 12%-ot, a komplikációk gyógyszeres és egyéb ellátása 11%-ot, az orvosi vizitek 9%-ot tesznek ki.
Az USA-ban 30 év alatt a cukorbetegek ellátásának direkt költségei 33-szorosra, az indirekt költségek – például a munkakiesés, leszázalékolás stb. – még ennél is nagyobb mértékben nőttek. Mi lehet a megoldás?
Herman W. H. és csoportja a Diabetes Prevention Program keretében 3234, átlagosan 51 éves, 34-es BMI-jű, csökkent glükózterhelhetőségű személyt vizsgáltak, akik véletlenszerű besorolás alapján kaptak placebót vagy gyógyszert, illetve kerültek be az „életmódcsoportba”. Az utóbbi célja a legalább 7%-os súlycsökkenés és a heti legalább 150 perces fizikai aktivitás volt. A személyeket három éven át követték.
Az eredmények és a költségek elemzése azt mutatta, hogy a direkt egészségügyi kiadások (a placebocsoporthoz képest) a gyógyszeres kezeléssel 2269 dollárral, míg az életmódprogrammal 2191 dollárral kerültek többe fejenként a 3 év alatt.
Ha elterjedne ez a megelőzés a napi gyakorlatban, akkor egy minőségi, cukorbetegség nélküli életév edzéssel 27 ezer, gyógyszerrel 35 ezer dollárba kerülne, ami az egészség mellett még megtakarítást is jelentene.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a cukorbetegség előfordulása gyógyszerrel 31%-ban, míg életmódváltással 58%-ban kerülhető el.
Az elhízás is viszi a pénzt!
Mivel a diabétesz kialakulásában komoly rizikófaktor az elhízás, egy másik tanulmány ennek költségeivel is foglalkozott. Jacobs van der Bruggen és munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy az átlaglakosságban életmódváltással a diabetes jelentkezését 20 év alatt fejenként 2-9 ezer euróval lehet megelőzni.
Elhízottak esetében pedig ugyanennyi idő alatt, még intenzív életvitel-változtatással is minden 7-30 személyből csak egy cukorbetegség fellépését lehetne megelőzni, azt is csak 5-21 ezer euró befektetéssel.
A túlsúly önmagában is nagyon komoly rizikótényező az érelváltozások, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, egyes mozgásszervi betegségek és bizonyos rosszindulatú elváltozások tekintetében.
Ha nem lenne az embereknek súlyfeleslege, a fenti krónikus betegségek és az ehhez kapcsolódó költségek is jóval kisebb arányban jelentkeznének.
Helytelen életmód – gyengébb teljesítmény
A túlsúllyal rendelkezők (BMI 27 felett) körében igen magas az elhízáshoz társuló betegségek száma, ami jelentősen csökkenti munkateljesítményüket.
Aktivitásukban gyakran akadályozottak, fizikai és mentális teljesítményük általában gyengébb, amihez persze, rosszabb életminőség is társul.
Több helyen a munkáltatók költséghatékony megoldásokkal javítják a dolgozók egészségi állapotát a termelékenység növelése és az egészségügyi kiadások csökkentése érdekében.
Jó példa erre az austini metrótársaság, amely 1282 dolgozója számára 24 órás nyitvatartású fitneszlehetőséget, instruktort, egészségszűrést és személyes tanácsadást vezetett be.
Négy év kellett hozzá, hogy az egészségügyi kiadások csökkenni kezdjenek, ezzel párhuzamosan növekedett a dolgozók hatékonysága és a cég iránti lojalitása.
Prevenció: életmódváltás
A krónikus betegségek megelőzése terén legfontosabb az életmódváltás szorgalmazása. E téren legkevésbé költséges a háziorvosok részéről a nyomtatott anyagokkal megerősített tanácsadás. A sportközpontokban az irányított testedzések már költségesebbek, de hatékonyak. A testmozgási lehetőségek kiépítése, hozzáférhetőbbé tétele a vizsgálatok szerint jelentősen csökkentheti a szív-érrendszeri betegségek, a diabétesz, a mellrák ésa vastagbélrák előfordulását, a fizikai aktivitás menyiségétől és intenzitásától függően.
Az egészségesebb életmódra áttérés, a rendszeres testmozgás a krónikus betegségek terén nemcsak a megelőzés, hanem a rehabilitáció egyik eszköze is lehet.
Fontos cél tehát, hogy minél több embert – főleg a nagy kockázattal élőket – rávegyünk a heti legalább 5-ször félórás, lihegtető, közepes intenzitású, állóképességi jellegű testmozgásra. Ugyanilyen fontos az erő és izomtömeg megtartását célzó rezisztenciagyakorlatok és az ízületi mozgásterjedelem megőrzését szolgáló nyújtások és gimnasztika végzése.
Prof. Dr. Apor Péter
c. egyetemi tanár, belgyógyász-, sport- és szívrehabilitációs szakorvos
Springday Medical
