▶ Ételallergia esetén egy élelmiszer heveny immunválaszt vált ki a szervezetben, mely a viszketéstől a legsúlyosabb nyaki vizenyő okozta fulladásig terjedhet. Ezek az allergének az élelmiszer fehérje komponensei, és az immunválasz során különböző típusú antitestek is megjelennek.
Bármilyen élelmiszer válthat ki immunreakciót, de a leggyakoribbak: a csonthéjasok, a tojás, a tej, a rákfélék és a gabonafélék glutén komponense. Ételallergia lehet genetikailag megalapozott, amely már csecsemőkorban az első allergénnel történő érintkezést követően jelentkezik, ilyen a cöliákia vagy primér gluténérzékenység.
▶ Ételintolerancia vagy érzékenység bármikor jelentkezhet, sok esetben tehát nem veleszületett, hanem szerzett, ún. szekunder probléma. Tünetei nem annyira súlyosak, de hosszabb távon, a bélfalban fennálló állandó gyulladás és a felszívódási zavar okozta hiánybetegségek miatt legalább olyan súlyossá válhat.
Az intoleranciák vagy érzékenységek mögött számos ok húzódik, sőt előfordul, hogy egyik intolerancia jön a másik után. Mindegyikre jellemző az adott élelmiszerkomponens lebontását végző enzim hiánya vagy csökkent mennyisége.
Napjainkban egyre gyakoribb a szekunder gluténérzékenység, a laktózintolerancia és a hisztaminintolerancia.
A hisztamin olyan fontos kommunikációs – hírvivő – molekula, melyet a szervezet számos sejtje képes előállítani. Szinte az összes szervére hatással van a 4 különböző hisztaminkötő receptoron keresztül, melyekhez kapcsolódik. A simaizmokat összehúzza; az ereket kitágítja és fokozza áteresztőképességüket; fokozza a nyáktermelést és a gyomorban a sósav elválasztását; illetve segíti a sebgyógyulást. A szívritmusszámot emeli, hatására a vérnyomás ingadozóvá válik. Fontos hatása még az immunmoduláció, illetve a vér alakos elemeinek és más sejtek termelésének fokozása, de hatással van az ébrenlét-alvás ritmus változására, sőt a tumoros érbenövés fokozódására is.
Jellemző tünetek
Pontosan e hatásokhoz kapcsolódnak a hisztamin intoleráns személyek tünetei is: kipirosodó arc, angioödéma (vizenyő a fejen és nyakon), viszketés és hisztamin hólyagok megjelenése a karon és a törzsön, orrdugulás és tüsszögés, szapora szívverés és fejfájás. Emésztőszervi tünetei az elsők között hívják fel az érintett figyelmét a problémára: hasmenés, puffadás és görcsök formájában.
Miért lesz valaki hisztamin intoleráns?
A szervezet saját hisztamintermelése mellett az étkezéssel is nagyobb mennyiségben fogyasztunk hisztamint, hisz rengeteg készételben, alapanyagban is jelen van.
A sejten belül képződött hisztamin lebontásáról egy enzim gondoskodik, de az étellel elfogyasztott hisztamint a bélfalban termelődő DAO (di-amino oxidáz) bontja le.
Ha ebből a DAO enzimből nem termelődik elég, vagy túl sok hisztaminban gazdag ételt fogyasztunk, a bevitt hisztamin nem bomlik le, hanem a véráramba bejutva, hirtelen hisztamin túlsúly keletkezik a már leírt tünetekkel.
Mely ételekben van hisztamin?
Szinte mindenben, csak különböző mértékben. A legtöbb hisztamint az érlelt sajtok, vörösbor, sör, egyéb alkoholos italok, füstölt és fermentált termékek, valamint a már bomló élelmiszerek tartalmaznak. Magas hisztamintartalmúak a sonkafélék, a kolbászok, virslik, a szalámi, a konzerv halak, a fagyasztott halak, a savanyított zöldségek (pl. káposzta, uborka, savanyúságok), a csokoládé, kakaó, kávé, tea, diófélék, az élesztővel készült kenyerek és péksütemények, valamint a ketchup és a szószok. A nyers zöldségek és gyümölcsök – például spenót, padlizsán, citrusfélék és az eper – is sok hisztamint tartalmaznak. Ezek azonban addig nem okoznak gondot, amíg a szervezet elegendő bontó enzimet termel.
Minden olyan betegség vagy folyamat, amely a DAO enzim csökkent termeléséhez vezet, előidézheti az ún. szerzett vagy másodlagos intoleranciát. Tehát a primér vagy genetikailag meghatározott folyamattal szemben, a kiváltó, oki tényezők megszüntetése esetén maga az intolerancia is megszűnik!
Csökkent DAO-termelést okozhat:
- A DAO-enzim termeléséhez szükséges réz, mangán, C- és B6-vitaminok hiánya.
- A bélhámsejtek és a bélflóra károsodása.
- Hisztamintermelő pathogének elszaporodása.
- A hisztaminbontáshoz szükséges B12-vitamin, magnézium és folsav hiánya.
- Krónikus gyulladást okozó gócok (rossz fogak, krónikus fertőző betegségek, pl. Lyme-kór).
- Hormonális okok (pl. csökkent szteroidhormon, magas ösztrogén-, alacsony progeszteronszint nőknél).
- Általános vitamin- és ásványianyag-hiány, krónikus toxikus gyógyszer, adalékanyag, mikroműanyag, nehézfémszenynyezés a szervezetben.
A mikroműanyagok egyre nagyobb problémát jelentenek, jelen vannak már a tengerekben, a halakban, ivóvizeinkben, haszonállatainkban és a szervezetünkben is. Pusztítják a hasznos bélflórát, bekerülnek sejtjeinkbe, állandó irritációt, gyulladást okozva, és e tüneteket nehéz elkülöníteni a normál ételallergia vagy intolerancia okozta panaszoktól.
Fontos tudnunk, hogy a tökéletes hisztaminbontáshoz DAO mellett kataláz enzimre is szükség van a bélben. A szervezetünk által termelt kataláz többek között védi a bélhámsejteket az elhalástól irritábilis bélszindróma (IBS) estében is. A bélnyálkahártya károsodásából származó enzimhiány esetében tehát nemcsak DAO, hanem kataláz enzim pótlásra is szükség lehet.
Rövid távon tehát a hisztaminszegény diéta és a DAO pótlása csökkenti a tünetek súlyosságát. A diéta hatására azonban egy gyulladásos góc vagy a hormonális egyensúlyhiány nem szűnik meg, ezért hosszabb távon a kiváltó okok felderítése, kezelése, a bél teljes integritásának helyreállítása a cél.
Dr. Kristóf Margit
gyermeksebész szakorvos
