Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következménye is lehet, de alulműködést bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is előidézhetnek. Gyakori fertőzéseket okozhat, ha valaki olyan gyógyszert szed, amely az immunrendszer működését gátolja, például autoimmun betegség esetén. A szerzett immunhiány legismertebb formája pedig az AIDS.
Az immunhiányos betegségeknek több formáját ismerjük. A primer immunhiány tünetei rendszerint már gyermekkorban jelentkeznek. Léteznek másodlagos immunhiányos állapotok, amelyek más betegségekhez – például diabétesz, vesebetegség – társulnak.
Immunhiányra utaló tünetek
1. Visszatérő, más okkal nem magyarázható láz – Elhúzódó, tartós hőemelkedés vagy láz esetén – amennyiben a szükséges vizsgálatok során nem találják meg annak kiváltó okát – a diagnózis: ismeretlen eredetű láz. Ilyen esetben gondolni kell az immunhiány lehetőségére is.
2. Hasmenés – Gyakori panasz, mely lehet egyszerű gyomorrontás vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés következménye. Ha azonban nem múlik, napokig-hetekig fennáll oly mértékben, hogy a betegnél már fogyás következik be, akkor komolyabb ok is állhat a héttérben.
3. Több antibiotikumot igénylő fertőzés egy éven belül – Felnőtteknél évi 2-3 légúti betegség az őszi-téli időszakban átlagosnak mondható, sőt még fogékonyabbak is lehetünk a fertőzésekre, ha folyamatos munkahelyi vagy családi stressz nehezíti az életünket. Aggodalomra ad okot az évente négy vagy több antibiotikumos kezelést igénylő fül-, tüdő-, orrmelléküreg- vagy hörgőgyulladás.
4. Bőrtünetek – Figyelmeztető jel lehet, ha a gyakori fertőzések mellé szájpenész, gombás fertőzések, visszatérő tályogok is társulnak.
5. Antibiotikumra nem reagáló fertőzések – Ha a betegnél visszatérő és/vagy szokatlan kórokozók által okozott fertőzések jelentkeznek, melyek antibiotikumokra nem vagy nagyon rosszul reagálnak, ha intravénás antibiotikumra van szükség, akkor is érdemes immunhiányra gyanakodni.
Stressz és immunrendszer
Az immunrendszer normális működésének fenntartása szervezetünktől nap mint nap komoly erőfeszítést igényel. A helytelen életmód – egészségtelen étrend, kevés alvás, rendszeres testedzés hiánya – mellett a mindennapos stresszhelyzetek is próbára teszik védekezőrendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt negatív hatását több vizsgálat is alátámasztja. A stresszhelyzetekben termelődő kortizol hormon – tartós vagy túlzott terhelés esetén – gátolja az immunrendszer működését. A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható.
Magas CRP-érték
A CRP (C-reaktív protein) a szervezet túlterhelt vagy gyulladásos állapota esetén a májban termelődő fehérje, melynek szintje fontos információval szolgál. Például akut légúti fertőzés esetén értéke pár óra alatt akár 100-szorosára is emelkedhet, majd a gyógyulás során fokozatosan csökken. Segítségével következtetni lehet az immunrendszer működésére vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére.
Az immunrendszer kimerülésének első jelei rendszerint a betegségek iránti fogékonyság növekedésében jelentkeznek.
Amennyiben a CRP-érték tartósan magas, ez jelezhet például autoimmun betegséget vagy daganatos elváltozást is. A krónikus gyulladásos állapot megnöveli a szívbetegségek kockázatát, emellett a következő tünetekkel járhat: erős fáradtságérzet, hőemelkedés, fej- és izomfájdalom, hányinger, emésztési zavarok, álmatlanság, súlyvesztés.
E tartós panaszok esetén orvosi kivizsgálás szükséges, hogy annak alapján a megfelelő kezeléssel az állapot mielőbb javítható legyen.
Dr. Kádár János
belgyógyász, immunológus főorvos
Immunközpont
