Korábban egy túlélésnek nevezett sporttevékenység töltötte ki elődeink legtöbb idejét. Versenyfutás az életért, kőhajítás antilopra, dárdavetés tigrisre, ilyenek voltak a fő versenyszámok. Dopping persze már ekkor is volt, és az edzőt sámánnak nevezték.
Erre a kemény sportéletre persze komolyan készülni kellett. A beavatási rítusok megfeleltek a mai érettséginek, csak ott nem a magolási képességet mérték, hanem a bátorságot, ügyességet és a fájdalomtűrést.
Ősi agy, modern élet – Mit kezd az ember a mai világban egy olyan aggyal, ami ősi körülményekre lett kitalálva? Megpróbál megfelelni az új követelményeknek, szociális lénnyé válni, miközben ott dolgoznak benne az eredeti vad ösztönök.
A gumikötél Neandervölgybe vezet – Az új-hebridai „érettségi vizsgához” hasonlóan sokan vágynak arra, hogy gumikötéllel a lábukon a mélybe vessék magukat, ma ezt nevezzük bungee jumpingnak.
Élménykeresők és kockázatvállalók – Vajon miért fizetnek egyesek azért, amire mások életbiztosítást kötnek? Őrültségnek is gondolhatnánk, miért akar valaki a Himaláján megfagyni, egy lélekvesztőről a Csendes-óceánba fulladni, vagy egy barlangkürtőben törött gerinccel végezni. Ez egyeseknek rémálom, másoknak meg sport, utóbbiakat a tudomány élménykeresőknek nevezi, mivel vágyuk az élményhajszolás, az izgalmas élet. Vannak, akik ilyen foglalkozást választanak: tűzoltónak, bányamentőnek, pilótának, testőrnek mennek.
Okok az agyban – Kutatások mutatják, hogy az élményhajszolók agyában sokkal intenzívebb a dopamin aktivitás – ez a jutalomvezérelt viselkedés anyaga (az összes drog fokozza a dopamin aktivitást). Azok a kockázatvállalók, akiknek a szerotoninszintje is magas, vágynak ugyan a kihívásokra, ám deviáns viselkedés helyett jólnevelt, kötelességtudó, családszerető emberek. A koktél 3. összetevője a noradrenalin, mely akkor termelődik az agyban, ha új inger ér minket. A noradrenalin hiánya az unalom szubsztanciája, azaz akinek ebből kevés jutott, az állandóan nyüzsögni fog, nem bírja az unalmat, hajszolja a kihívásokat, vagyis folyton új élményt akar.
A teljes cikk a forrásmegjelölésekkel a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
