Keresés
Close this search box.

A stressz mozgásszervi következményei

//

A stressz része a mindennapjainknak. Abban viszont jelentős eltérések vannak, hogy ki hogyan reagál, kit mennyire visel meg, illetve milyen területen tapasztalhatók ennek jelei, az esetleges stressztünetek.

Mi köze a stressznek a mozgásszervekhez? – Stresszes időszakban bizonyos izomcsoportok reflexesen megfeszülnek. Ebből a tartós feszülésből már önmagában is adódhat izomfájdalom, ráadásul a túlfeszült izomzat a hozzá tartozó ízületek működését is megváltoztatja, ezért azok is fájdalmassá válhatnak.

Hol vannak a stresszre érzékeny területek? – Leggyakoribb ilyen esetben a nyak, váll, hát és derék fájdalma. Ez egyénileg változó, és akár más helyeken is jelentkezhet panasz. Gyakori, hogy a páciens később veszi észre, hogy munka közben már megint felhúzta a vállát. Bár tudatosan képes ellazítani, de amint nem figyel rá, ismét visszafeszül. Ilyenkor megfájdulhat a nyak, a váll és a csuklyásizom. Akad, aki az állkapcsát, a fogait szorítja össze folyamatosan, ez pedig nyaki panaszokhoz vezethet.

A terápia

A stresszt nem tudjuk száműzni életünkből, de nem mindegy, mennyit veszünk belőle magunkra.

Tanuljunk stresszkezelési technikákat! Szánjunk időt a pihenésre, relaxációra, a baráti és családi kapcsolatokra, szükség esetén pszichológusra!

A stressz levezetésére hasznos a sport, a testedzés, a szabad levegőn tartózkodás is.

Lazítsuk a túlfeszült izmokat masszázs, meleg borogatás, meleg vizes fürdő, gyógyfürdő, gyógynövényes (pl. levendulás) krém, aromaterápia segítségével.

Erősebb fájdalom esetén vegyünk igénybe orvosi, például fizikoterápiás kezelést!

Egyéb szempontok

▶ Mozgásszervi panaszok esetében is igaz, hogy a betegséghez való hozzáállásunk jelentősen befolyásolja a gyógyulási esélyeket: a panaszokra való folyamatos koncentrálás hátráltatja a gyógyulást.

A megoldásra való odafigyelés azonban jobb esélyt ad a javulásra.

▶ Sok betegség hátterében állhat valamilyen tudat alatt megbúvó lelki probléma. Ezek a pszichoszomatikus betegségek, melyeknél a tudat alatti problémák testi tünetek formájában törnek felszínre. Ilyenek például a nyaki és válltáji panaszok, a derékfájdalom, hátfájás, egyes ízületi fájdalmak (artralgia) stb.

▶ Sok mozgásszervi betegségnél fontos odafigyelni a lelki egyensúlyra, mivel a lélek kezelésére is szükség lehet!

Itt most nem a betegség lelki eredetéről van szó, hanem épp fordítva!

▶ Krónikusfájdalom-szindróma és fibromialgia esetén a relaxáció, a pszichoterápia (kognitív terápia, biofeedback módszerek) része lehet a betegség kezelésének.

▶ Minden krónikus mozgásszervi betegség esetén fontos a lélek ápolása, hiszen maga a betegség is komoly stresszt okozhat. Nehéz feldolgozni például egy nem gyógyítható betegség tényét, illetve elfogadni az esetleg nagyon hosszan tartó gyógyszeres terápiát. Ne feledjük, ilyen esetekben maga a betegség megkeseríti lelket!

Test és lélek, egymástól elválaszthatatlan módon működnek, így panaszok esetén ezt figyelembe véve eredményesebb lehet a kezelés.

Dr. Megyaszai Márta
reumatológus szakorvos, sportorvos
mozgasszervi.blog.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!