Az agyi rendellenességek napjainkban relatíve egyre gyakoribbak. Ez részben a hosszabb élettartamnak is köszönhető, de senki nem szeretne hosszú életet úgy, hogy közben szellemileg teljesen leépül.
Elménk karbantartása
Több helyen olvashatjuk, hogy ha naponta megfejtünk egy-két sudoku rejtvényt, azzal megelőzhetjük a kognitív hanyatlást, a demenciát. Yaakov Stern, a Columbia Egyetem neuropszichológusa azonban kijelentette: nincs olyan mágikus tevékenység, amellyel ezt el lehetne érni. Ugyanakkor léteznek olyan tevékenységek, melyek serkentik a mentális kapacitást, azaz a „kognitív tartalékot”. Ez egy lökhárítóhoz hasonlítható, mely képessé teszi az agyat arra, hogy több eróziót elviseljen, mielőtt káros hatás jelentkezne.
A kognitív tartalék összefüggésben van a magasabb IQ-val és a magasabb professzionális és edukációs teljesítménnyel. Szakértők szerint létezik néhány olyan aktivitás, amely bármely életkorban képes kiépíteni és erősíteni ezt a tartalékot. Ezek a lépések statisztikailag képesek csökkenteni a demencia kockázatát, de legalábbis egy ideig enyhíteni a hatásait.
1. Maradjunk szociálisan aktívak! – A rendszeres beszélgetés jó hatással van az idegsejtekre, kapcsolódásuk és „újrahuzalozásuk” aktív marad, így képesek új ötletek és emlékek tárolására. Tehát vagy használjuk, vagy elveszítjük őket!
Andrew Sommerlad londoni pszichiáter házaspárok analízisénél azt mutatta ki, hogy szignifikáns kapcsolat van a házasság és az alacsonyabb demenciakockázat között.
2. Testmozgás – Ami jó a szívnek, az jó az agynak is! Amikor mozgunk, arra késztetjük az agyat, hogy neurotrofikus anyagokat bocsásson ki, amelyek az új agysejtek növekedését serkentik. A neuronok közötti kapcsolódások segítik a memóriaképzést és -megtartást.
3. Hallás – Arthur Wingfield idegtudós szerint még az enyhe hallásvesztés is hatással lehet az agyfunkcióra. Törekednünk kell tehát hallásunk épségének megőrzésére.
4. Gyulladás – Bei Wu, a New York Egyetem kutatója 8000 embert követett Kínában 13 éven át: a kognitív hanyatlás és a fogak számának kapcsolatát vizsgálta. Határozott összefüggést talált a fogászati gyulladások és a fogvesztés, illetve a kognitív leépülés között.
Bruce McEwen, a New-York-i Rockefeller Egyetemről megállapította, hogy amikor krónikus gyulladás áll fenn a szervezetben, például a folyamatos stressz vagy a finomított szénhidrátok fogyasztása miatt, az agy is károsodik. Az agyra is kiterjedő gyulladás lecsökkentheti az agysejtek méretét, és akadályozhatja az új sejtek képződését. A stresszkezelés tehát nemcsak az általános jóllét, hanem az agy egészsége miatt is fontos.
5. Életcélok – Az, hogy tartozunk valahová, kielégítő a munkánk, vagy más hasznos tevékenységet végzünk, például unokákra vigyázunk vagy épp valamilyen képességünket fejlesztjük, motiváltak vagyunk, új pályák kiépítését segíti az agyban. McEwen állítja, hogy kulcsfontosságú a „mentális állóvíz” elkerülése!
6. Alvás – Maiken Nedergaard, dán idegtudós az alvás agyra gyakorolt hatásait vizsgálta. Az ébren töltött órák alatt sok tápanyagot használunk el a feladatok elvégzéséhez. Az agyi anyagcsere hulladékait – melyek felhalmazódva toxikusak az idegsejtekre –, az éjszakai alvás során az agy-gerincvelői folyadék távolítja el.
A mélyalvás hiánya megakadályozza az agy méregtelenítését. A REM „gyors szemmozgás” alvásfázisa pedig a memória megszilárdításához is szükséges.
7. Étrend – Martha Morris, a chicagói Rush Egyetem táplálkozási szakembere az agy egészsége érdekében tökéletesítette a mediterrán étrendet, és ezt MIND étrendnek nevezte el. Fontos szerepet kapnak benne az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek, a leveles zöldségek, a bogyós gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonák is, a cukrok (mint rizikófaktor) teljes kizárásával.
8. A vér-agy gát (BBB) egészségének megőrzése – Az agy rendelkezik egy beépített mikroérrendszerrel, amely esszenciális tápanyagokat szállít a sejtekhez, és megakadályozza, hogy bizonyos káros vegyszerek elérjék az agyat. A vér-agy gát diszfunkciója a keringő anyagok szivárgásához, elégtelen tápanyagellátáshoz és a méreganyagok felhalmozódáshoz, így az idegsejtek károsodáshoz vezethet. Ez kimutatható sztrókon átesett, a szklerózis multiplexes és Alzheimer-kóros betegeknél is. Legnagyobb kockázatuk mégis a hosszú távú stressznek kitett embereknek van.
9. A toxinok kerülése – Valdez-Jimenez vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a fogkrémekben, élelmiszerekben, egyes húskészítményekben található fluor teljes kerülése létfontosságú, különösen gyerekeknél. A fluor bármilyen koncentrációban mérgező! Hozzákötődik az alumíniumhoz, így téve lehetővé, hogy áthaladjon a vér-agy gáton, ahol felgyülemlik a központi idegrendszerben. A sokéves fluorbevitel hatással lehet a kognitív fejlődésre, a tanulásra, a memóriára, de kapcsolatot mutathat a viselkedészavarokkal és a degeneratív elváltozásokkal is.
Mit tehetünk még?
Fentieken kívül fontos lenne a dohányzás, a túl sok alkohol és a rekreációs drogok kerülése.
A kevésbé magától értetődő dolgok közé tartozhat például egy új nyelv vagy egy új hangszer megtanulása, mely bármilyen életkorban ki tudja védeni a kognitív hanyatlást.
Fontos tanács: nem jó ötlet túl korán nyugdíjba menni! Egy inaktív elmének, csakúgy, mint a testnek, negatív hatása van az agyra!
Forrás: Sam Nash: 9 Ways to Beat Dementia, ford. Mezei Elmira, a teljes cikk és a források a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
