Az emberek legtöbbször testi panaszokkal jelentkeznek, pedig valójában a lelki problémáikra keresnek megoldást.
Az agy működését számos étrenddel kapcsolatos tényező befolyásolhatja. Ezek közül kiemeltük az 5 leggyakoribbat.
1. egyensúlyozzuk ki a vércukorszintünket!
Az étkezési szénhidrátok nagyban befolyásolhatják az olyan érzelmi és kognitív tüneteket, mint a szorongás és a koncentráció nehézsége.
A hangulati zavarok leggyakrabban a vércukorszint egyensúlyhiányára vezethetők vissza. A vérünkben lévő cukor főleg a szénhidrátokból származik. Minél több szénhidrátot fogyasztunk, annál magasabb lesz a vércukorszintünk, és vele az inzulinszintünk is, mely normalizálni próbálja a glükózszintet.
Ezek a hullámzások végül inzulinrezisztenciát okozhatnak, amikor az inzulin már nem képes kezelni a vércukorszint kiugrásait. Az inzulinrezisztencia metabolikus szindrómához vezet, ami növeli a szív-érrendszeri betegségek és a sztrók kockázatát, nem is beszélve a különböző idegrendszeri problémákról, mint például a bipoláris zavar, a depresszió és a szorongás.
Cukorbetegeknél 2-szer olyan gyakori a depresszió, mint az átlagpopulációban.
A dietetikus tanácsa: fogyasszon kevesebb cukrot, finomított szénhidrátot, kerülje a kenyér- és tésztaféléket, a rizst, a süteményeket! Ennek hatására várhatóan visszatér a fizikai ereje és javul a hangulata is.

2. Derítsük ki, nem vagyunk-e gluténérzékenyek
Az orvosi szakma ma már komolyan foglalkozik a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) vizsgálatával. Ennek tipikus tünetei: alhasi fájdalom, puffadás, bélműködési zavarok (hasmenés vagy szorulás), neuro-pszichiátriai rendellenességek, például tompaság, depresszió, fejfájás, fáradtság, esetleg láb- vagy karbénulás.
A legtöbb páciens a következő panaszokat jelzi: alacsony energiaszint, depresszió, szorongás, krónikus gyomor- és bélhurut. Ilyen esetekben javasolt a gluténteszt elvégzése és az étkezés ennek megfelelő átállítása, melynek hatására észrevehetően javul az energiaszint és a koncentrálóképesség is.
3. Etessük láthatatlan barátainkat!
A következő néhány év kutatásai vélhetően teljesen világossá teszik az összefüggést a bélbaktériumok és a neurológiai betegségek között.
Nem véletlenül nevezzük a mikrobiomot „második agynak”, hiszen a bél mikrobiomjának megváltozása kimutatható hatással van érzelmi viselkedésünkre.
Először 2005-ben, a Medical Hypotheses című szaklapban jelent meg az a felvetés, hogy a probiotikumok talán hatásosak lehetnek a depresszió ellen, ezt napjainkban már számosklinikai vizsgálat bizonyította.
4. Együnk Napot!
A D‑vitamin-hiányos emberek szignifikánsan nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak, mint azok, akik megfelelő mennyiségű D‑vitamint fogyasztanak.
A legtöbb embernek a D‑vitaminról a kalcium felszívódása és a csontok egészsége jut eszébe. Az agy egészségében játszott szerepe kevésbé ismert, pedig a hiánya depressziót, a kor előrehaladtával pedig memóriavesztést is okozhat. Az agy különböző pontjain receptor helyek vannak a D‑vitamin számára.
A D‑vitamin eredendően a bőrünkben termelődik a nap ultraibolya B-sugarának hatására. Számunkra itt az északi féltekén problémát jelent, hogy csak tavasszal és nyáron jutunk elegendő napfényhez. Bár a szervezetünk tud D‑vitamint raktározni, a raktározási kapacitása azonban limitált, így általában októberre kifogyunk a D‑vitaminból.
Nem meglepő módon a D‑vitamin-hiány gyakori, minden korosztályban jelen van, sőt akár népbetegségnek is tekinthető.

5. Növeljük a DHA-szintünket!
A DHA (dokozahexaénsav) egy omega-3 zsírsav, ami fontos az idegrendszer egészséges fejlődéséhez. A DHA-hiány fizikai tünetei között szerepel a száraz bőr, száraz szemek, ízületi fájdalmak, menstruációs és hormonális problémák.
A hiány mentális tünetei közé tartozik a depresszió és több más pszichiátriai rendellenesség.
Igaz ugyan, hogy a szervezetünk képes DHA-t előállítani bizonyos növényi táplálékokból – ilyenek például a diófélék, olajos magvak –, de csak elhanyagolhatóan kis mennyiségben.
Ezért, ha nem fogyasztunk rendszeresen olajos halat vagy ezt pótló étrend-kiegészítőt, akkor nagy valószínűséggel omega-3 hiányosak leszünk. Tény, hogy az olajos halak a legtöbb embernek nem tartoznak a kedvencei közé.
Összességében nem hagyhatjuk figyelmen kívül az étrendünk agyunkra gyakorolt hatását! Tartsuk szem előtt, hogy agyunk az elfogyasztott ételek által működik.
Az agy valójában egy kocsonyás zsír-, fehérje-, koleszterin- és víztömeg, amit vitaminok, ásványi anyagok, zsírsavak és aminosavak működtetnek.
Az agy kémiája tehát élelmiszerkémia, úgyhogy tegyük a konyhánkat a laboratóriumunkká!
Forrás: Maria Cross: The Five Best Diet Hacks to Transform Your Mental Health, ford. Czárán Judit, a teljes cikk és a források a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.