A testünkön, illetve a testünkben élőlények milliárdjai élnek. Ezek olyan jelentős hatással vannak ránk, hogy nem gondolhatunk magunkra többé úgy, mint eddig. A mikrobáink meghatározhatják, hogy valójában kik is vagyunk. Az „én” hagyományos definícióinak egyik pillére sem mentes a mikrobiális hatásoktól – állítja Thomas Bosch a németországi Kieli Egyetemről.
A bennünk élő baktériumok, vírusok és gombák, melyeket együttesen mikrobiomnak nevezünk, megkérdőjelezik a független én fogalmát. Ezek a mikrobák valójában együttesen irányítják az immunrendszert, befolyásolják az agy működését és hatással vannak személyiségünkre, illetve érzelmi életünkre. Az emberi genomban található géneknek istöbb mint egyharmada bakteriális eredetű.
Bosch és tudóstársai arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy az emberi test nem egy egyén, hanem egy „metaorganizmus”.
Ha ez így van, újra kell gondolnunk, mit jelent embernek lenni. Fel kell tennünk a kérdést, hogy hol ér véget az én és hol kezdődik a külső világ – véli Geraint Rogers, ausztrál kutató. – Végül is egy mikrobiális bolygón fejlődtünk ki, ahol a mikrobák már jóval előttünk itt voltak.
A Homo sapiens mégis évszázadokon át a természettől elkülönült lénynek tekintette magát, ám ha megnézzük, mi van a testünkben, kiderül, hogy az tele van más élőlényekkel.
Bélmikrobiom és a krónikus betegségek
A bélflórával kapcsolatos egyik legfontosabb felfedezés az immunrendszerrel való kapcsolata. Az immunsejtek 70-80%-a a bélben található, ahol azok folyamatosan kommunikálnak a mikrobákkal. Ez a kommunikáció segít a betegségek leküzdésében, az immunválaszok erősítésében és a gyulladás szabályozásában, ami szervezetünk első védelmi vonala a fertőzésekkel szemben.
A bélmikrobiom szerepet játszik a különböző krónikus betegségek kialakulásában is, az ízületi gyulladástól egészen az Alzheimer-kórig. Ma már tudjuk, hogy például a szklerózis multiplexben, 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben, Parkinson-kórban vagy akár asztmában szenvedő emberek bélmikrobiomja jelentősen különbözik az egészségesekétől.
A krónikus fáradtság szindrómában szenvedők székletében kevesebb a Faecalibacterium prausnitzii, mely egyébként gyulladásgátló molekulákat termel, hiánya tehát magyarázatot ad a betegségben szenvedők magas gyulladásszintjére.
Az F. prausnitzii alacsony szintje gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél is megfigyelhető. Általában krónikus betegségek esetén magasabb lehet a belekben a patogén baktériumok száma.
Vírusfertőzések következménye
A változások valamilyen korábbi fertőzéssel is összefügghetnek. Krónikus fáradtságban szenvedők számoltak be arról, hogy tüneteik egy korábbi vírusfertőzés után kezdődtek. Az ilyen fertőzések tartós zavarokat okozhatnak a bélmikrobiomban, melyek hozzájárulhatnak krónikus betegségek kialakulásához.
Vajon a megváltozott mikrobiom a betegség kiváltója vagy következménye?
A vizsgálatok az előbbire utalnak. Egészséges emberekből krónikus betegségben szenvedőkbe történő székletátültetés hatására a panaszok a vizsgálati személyek egy részénél csökkentek, nagyobb részüknél pedig jelentős javulás állt be. Ez arra utal, hogy a mikrobiom valamilyen módon részt vett a betegség kialakulásában. Egyszerűbb megoldásnak tűnik a javulást megfelelő probiotikumokkal elérni.
Probiotikumok
A probiotikumok olyan mikrobák, melyek segíthetnek helyreállítani a bélrendszer egészségét. Általában természetes erjesztett élelmiszerek, például joghurt vagy savanyú káposzta, kovászos uborka fogyasztásával juthatunk hozzájuk.
Felnőttként azonban – a tapasztalatok szerint – ezek a mikrobák valószínűleg már nem telepednek meg az ember beleiben, így csak átmeneti segítséget nyújtanak: serkentik a bél immunsejtjeit, hogy csökkentsék a gyulladást, növeljék a nyálkatermelést, illetve tejsavtermeléssel elriasszák a kórokozókat. Mivel csak átmeneti, alkalmi látogatók a bélrendszerben, ezért érdemes naponta pótolni őket.
Kimutatták, hogy a túlsúlyos embereknél segítheti a fogyást, és egyre gyakrabban alkalmazzák őket más betegségek, például húgyúti fertőzések kezelésére is, ráadásul csökkentik az antibiotikumok szedésével járó hasmenés kockázatát is.
Bél-agy kapcsolat
A bélmikrobiom hatással lehet a mentális egészségünkre is. Bélmikrobáink neurotranszmittereket – például dopamin, szerotonin, GABA – is termelnek, ezek segítségével kommunikálnak egymással és velünk.
Ezeket a jeleket a vagus-ideg közvetíti a bélben lévő idegsejtektől az agy felé, ami szerepet játszhat például a depresszió és a szorongás kialakulásában és oldásában is. E kapcsolat ékes példája, hogy amikor idegesek vagyunk, akkor esetenként összeszorul a gyomrunk vagy hasmenésünk lesz.
Egyes tanulmányok szerint a bélflóra probiotikus támogatása lehetővé teheti a stresszel szembeni ellenálló képesség fokozását, a szorongás csökkentését, valamint idősebb emberek hangulatának és gondolkodásának javítását.
Forrás: Hooper R, Wade G, Angerson S: You and your microbiome – New Scientist 2023.10.07, ford.: Czárán Judit – a teljes cikk és a források a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
