A stressz folytonos viselkedésbeli alkalmazkodást kíván. Valójában minden változás stresszel jár, melynek során a szervezet adrenalint termel – annak jól ismert hatásaival –, és felkészít minket arra, hogy „üssünk vagy fussunk”.
Erre a reakcióra biológiailag van szükségünk, hiszen kihalt volna az emberi faj, ha nem alakult volna ki az önvédelem.
Modern társadalmunkban sajnos ugyanúgy bekapcsol ez a reakció akkor is, ha nincs rá szükség. Tehát ha stresszes állapotban se nem ütünk, se nem futunk, a felgyülemlett hormonok számos tünetet és betegséget okozhatnak.
A mindennapokban gyakori bosszantó, felháborító vagy csalódást okozó történéseken, váratlan stresszhelyzeteken túl, hosszan tartó feszültséget okozhat például a nehéz, megerőltető vagy képességeinket meghaladó, esetleg épp unalmas munka; a meglepően gyakori tömegiszony, ami a közlekedés során okozhat kellemetlenséget; az érzékenység melegre, hidegre, zajra, magas páratartalomra; a kapcsolatteremtés nehézségei akár otthon, akár a munkahelyen; a bizonytalanságot előidéző változások; általánosságban a kitartás vagyaz önkontroll hiánya; a negatív önkép stb.
Bármilyen is az életvitelünk, időnként mindenki szembesül stresszhelyzetekkel. Akárcsak őseink, mi is használhatjuk azt érzékeink aktiválására, hogy megoldjunk veszélyes, fenyegető helyzeteket.
A kihívás életünk lényege, mely újabb eredmények elérésére sarkall, ne engedjük tehát, hogy a feszültség felülkerekedjen és átvegye az irányítást életünkben!
Forrás: ABC News-InforMed
