Felmérések szerint a hazai lakosság 8-15%-a szenved allergiás náthától, 10-20%-nak van valamilyen allergiás eredetű bőrbetegsége (urticaria, ekcéma és atópiás dermatitisz), az ételallergiák mintegy 2-4%-ot érintenek, az asztma gyakoriságát pedig a legtöbb vizsgáló 2-3%-tól 7-15%-os intervallumba helyezi. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 1998-as adatai szerint mintegy 100 ezer asztmás beteget tartottak nyilván, s akkor az évi növekedés üteme már 18-szorosa volt az 1975. évinek. 1995-ben a gondozott betegek aránya a lakosság 0,7%-át tette ki, míg a gyermekek 1,9%-a, tovább szűkítve, a budapesti iskolás korúak 6,3%-a volt asztmás. Ugyancsak 1995-ben a pulmonológiai intézetek által regisztrált szénanáthás betegek 31 ezres száma sem hazánk kitüntetetten jó helyzetét tanúsítja e betegségcsoport tekintetében. Jelenleg mindenesetre egymillió feletti allergiás náthás beteggel számolhatunk.
Angol iskolás gyermekek között alig egy évtized alatt az előfordulás 12%-ról 23%-ra emelkedett. Változatlan tendencia mellett feltételezik, hogy a nyugati világban hamarosan a lakosság fele szenved majd valamilyen allergiában. Angliában és Ausztráliában minden negyedik 14 év alatti gyermek asztmás és minden ötödik ekcémás. Az ekcémás gyermekek száma az elmúlt 20 év alatt megduplázódott. Magyarországon az újabb epidemiológiai vizsgálatok tanúsága szerint az iskolás gyermekek között 16-21%-os a szénanátha gyakorisága. Ezzel összefüggésben gondolnunk kell arra is, hogy a rossz közérzet és az átvirrasztott éjszakák miatt romlik a gyermekek iskolai teljesítménye, az alkalmazott gyógyszerektől pedig csökken intellektuális kapacitásuk.
Konkrétan a pollen allergiát vizsgálva, igen különböző előfordulási gyakoriságokat találunk. Az, hogy a népesség mekkora része allergiás egy-egy fajta növény pollenjére, függ a növény elterjedésétől, pollenszórásának mértékétől és allergiás megbetegedést kiváltó erejétől, valamint a virágzás idejétől, az együtt virágzó allergén-növények számától. Magyarországon a legtöbb allergiás problémát a parlagfű okozza. Ennek oka többszörös: a parlagfű pollenje önmagában az egyik „legallergénebb” virágpor, Magyarország nagy területén tömegesen fordul elő, virágpora könnyű, a levegőből nehezen ülepedő. Virágzása a nyár második felére, kora őszre esik, amikor az egyszerre több virágporra is allergiás szervezet védekező kapacitását a korábbi pollenek már jelentősen kimerítették. Egyébként éghajlati jellegzetességek miatt az északi országokban a nyírfa, a déliekben pedig a citrusfélék okozzák a legfőbb problémát.
Világviszonylatban az allergiás megbetegedések fokozott előfordulása elsősorban a fejlett, nyugati világra jellemző. Így Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Japán a legérintettebb területek. A harmadik világ országaiban az allergia szinte ismeretlen.
A pollenallergia kezelésében leggyakrabban az anti-hisztaminok és az orrspray vagy belélegezhető szteroidok használatosak. Kiegészítő kezelésként orröblítés, orrnyálkahártyán filmet képező spray, orrkenőcsök, nyálkahártya lohasztók használatosak. A legújabb eljárás a szegedi kutatók által kidolgozott és szabadalmaztatott, az UV fény kedvező hatásán alapuló rhinolight fényterápiás készülék.
Természetesen a leghatásosabb „kezelés” az allergén kerülése. Ez itthon a pollenszűrős légkondicionálók használatával, vagy – szerencsés esetben – az allergiás időszak csúcsán pollenmentes külföldi nyaralás beiktatásával lenne megoldható.
