Emésztési zavarok, stressz és mikrobáink
A nyári feltöltődés, pihenés alatt megvastagodott idegeink ilyen helyzetben vékonyodnak, bőrünk elveszti szép napbarnított színét, és az emésztőrendszerünk hatalmas csatornája is visszaszokik a szürke hétköznapok világába.
Az őszi időszakban rövidülő nappalok nyugtató hatásával ellenkező munkahelyi, iskolai problémák nehezítik életünket – azaz krónikus stresszfaktorok térnek vissza mindennapjainkba.
Ébresztőórára kelünk, rutin szerint reggelizünk, összeszűkült gyomorral nyargalunk dolgaink után. Napközben sietve, kalóriadús falatokkal csapjuk el éhségünket, és az egész napos munka után későn hazaérve, az esti nyugalmat késői vacsorákkal űzzük el magunktól.
A stressz hatására szervezetünk döntési helyzetbe kerül. Választania kell, mit tegyen:
- nyugodtan bontsa le és szívja fel a tápanyagokat,
- regenerálja fáradt sejtjeinket,
- avagy az életünket mentse egy-egy kritikusnak ítélt helyzetben.
A stressz hatására az életmentés – az adott helyzettől való gyors megszabadulás érdekében a mindenki által ismert – „üss vagy fuss” – reakciót választjuk önkéntelenül. Ekkor a figyelem, összpontosítás és a mozgás kap vért, tápanyagot és oxigént.
Az emésztés, a méregtelenítés és a kiválasztás ilyenkor háttérbe szorul, és – a stressz mértékével arányosan – akár teljesen le is áll, lebénul. Ez idő alatt a belekben tartózkodó, korábban bekapott falatok vesztegelnek. A veszteglés során a nagyobb, elégtelenül megrágott, futtában lenyelt falatokkal együtt fogyasztott mikrobák új lehetőséget kapnak a szaporodásra. A vékonybél nem a mikrobális fermentáció, hanem a lebontás és felszívás helye. Lenne, ha nem vesztegelne a stressz által lebénult belekben a táplálék.
A mikroszervezetek hihetetlen tempóban osztódnak és kezdik felhasználni a tápanyagokat. Egyes baktériumok akár 6 percenként duplázzák meg számukat, míg az általános „generációváltási idő” kb. fél óra. Könnyű megbecsülni, hogy a krónikus – a modern életmódot jellemző – hosszan tartó stressz ideje alatt 10-20 generáció duplázódhat meg beleinkben. Ez idő alatt ezerszeresére, akár milliószorosára szaporodhatnak el a mikrobák ott, ahol erre nem vagyunk felkészülve.
A hirtelen szaporodó mikroszervezetek jelentős mennyiségű, számunkra kedvezőtlen anyagcsereterméket termelnek a nekünk szánt ételből. Ezek gázai tűrhetetlen puffadást, görcsöket okoznak, a toxinok pedig lassíthatják a bélmozgást és bélnyáltermelést, szorulást okozhatnak. Bizonyos toxinoktól szervezetünk gyorsan szeretne megszabadulni, ezért megnyitja a bélhámsejtek közötti járatokat, hogy a nyirok mintegy leöblítse annak tartalmát. Ez az állapot a krónikus, stresszes hasmenés egyik formája.
A másik esetben a stressz mértékét beleink olyan veszélyesnek ítélik, hogy csökkenteni igyekeznek a ballasztot, és villámgyorsan megszabadulnak a menekülést vagy a „harcot” hátráltató béltartalomtól.
Ám mikrobáink hosszú távon alkalmazkodnak ehhez az életmódhoz, a hosszú vagy éppen rövid tartózkodási időhöz, a belek pangásához, szapora ürítéséhez. Csak azok a fajok maradnak meg, amelyek ezen viszonyok mellett is életképesek. Ez rendszerint diszbiózishoz vezet. A diszbiózis az a kóros állapot, melyben a gazdaszervezet (esetünkben ugye mi) számára nem előnyös mikrobiom népesíti be az emésztőrendszert.
A nyugodt, cirkadián ritmushoz igazodó életmód, valamint a kiegyensúlyozott és mértéktartó táplálkozás támogatja a kedvező, velünk – mint jó gazdával – kölcsönös előnyökön alapuló együttélésben létező mikrobiomunkat.
Stresszes időszak alatt tehát a táplálkozásra is jobban érdemes figyelni. Nagyobb megterhelések előtt 1-2 órával már nem érdemes enni. Ne csak rutinból együnk, tegyünk különbséget a vércukorszint zuhanása (a stressz utóhatása) és a valódi éhség között. Ha ilyenkor nem iszunk cukrozott üdítőket, nem fogyasztunk kekszeket, majszolunk péksüteményeket, a stressz emésztőrendszert károsító hatása is csökkenni fog.
Élettanilag az éhség hullámokban tör ránk. A falánk süti- és fagylaltrohamoknak 15-20 percig kell csak ellenállnunk, és a szervezetünk ez alatt elkezdi a csökkent vércukor pótlását saját raktárainkból. Ha kibírjuk ezeket a hullámokat, stressztűrő képességünk is jelentősen javulni fog.
Éjszakai pihenésünk során a nappal elhanyagolt emésztés és méregtelenítés folyamata kevésbé vesz igénybe minket, jobban regenerálódunk, pihenünk, tehát frissebben ébredünk.
A mértéktartás néhány nap alatt csodát tesz velünk!
Ne felejtsük el, hogy étrendünk nemcsak minket, hanem mikrobáinkat is eteti! Mindenki olyan gazdája mikrobáinak, ahogyan táplálja, gondozza őket, és amilyen környezetet biztosít számukra. A kiegyensúlyozott életmód és étrend jó, szimbiotikus mikrobiomot, míg a stresszes, rohanó és mindent felfaló életmód, a mértéktelen étvágy diszbiotikus, azaz káros mikrobiomot eredményez.
A döntés a saját kezünkben van. Feláldozzuk-e hosszú távú egészségünket?
Egy-egy édesség által átélt édes pillanat kedvéért lakomát teremtünk-e beleinkben a kedvezőtlen baktériumok számára?
Avagy harmonikus és mértéktartó étrendünkkel kordában tartjuk az emésztési folyamatokat és ezzel gondoskodunk mikrobáink és saját magunk jólétéről?
Bóday Ádám
kutató
