Az alvás nem úri passzió
Az alvás sokáig fehér folt volt a tudomány számára. A normális alvás kritériumai nem voltak ismertek, az alvászavarokra legfeljebb nyugtatókat szedtek, ám ezek hosszú távon függőséget, érzelmi labilitást és – paradox módon – alvászavarokat okoznak.
Napjainkban már korszerű terápiás módszerek léteznek az alvászavarok kezelésére. Az átlagember helyzete mégsem javult. Egy magyar felmérés szerint a tartós álmatlanságban szenvedők 40%-a alkalmaz – öngyógyításképpen – altatót vagy alkoholt, de csak 5%-uk fordul orvoshoz. A több évtizedes nyugtatókkal való kezelés viszont olyan mértékben konzerválta az alvászavarra amúgy is hajlamos idős generáció problémáját, hogy most már a leghatékonyabb módszerekkel sem könnyű befolyásolni azt.
Mennyit alszunk? Már a magzati élet közepétől beszélhetünk alvásról, az újszülött a nap legalább 18 óráját alvással tölti, a dominánsan éjszakai alvás 3 éves korra alakul ki, amikor a napi 12 óra még napközbeni alvást is magába foglal. Felnőttkorban az éjszakai 7-8 órás alvás jellemző, de az egyéni alvásigény 5-12 óra időtartam között változhat, akár délutáni sziesztával kiegészülve. A szieszta egyébként az emberi napi ritmus szerves része, hiszen a kora délutáni órákban a legtöbb embernél koncentráció-csökkenés figyelhető meg, és a közlekedési balesetek is gyakoribbak ilyenkor. Időskorban – a gyermekkorhoz hasonlóan – napi többszöri alvás jellemző, ám az összes alvásmennyiség ritkán éri el a 10 órát.
Miért alszunk? Biológiai szempontból alvás közben két, ellentétes funkció érvényesül egyszerre: egyes szervek, szövetek pihennek, míg mások ilyenkor teljesítenek igazán. Alvásunk két fázisra, az ún. lassú hullámú alvásra (LHA) és a gyors szemmozgásokkal jellemzett (REM) alvásszakaszra osztható – e kettőnek alapvetően különböző feladata van. Alvásunk nagyobb része (75-80%-a) LHA, míg gyermekeknél, főként újszülötteknél, a REM-fázis aránya még akár 50% is lehet.
Az LHA szakaszra az agy anyagcseréjének csökkenése, a szívfrekvencia lassulása, a légzések mélyülése jellemző. Csökken a vérnyomás, lassul a szívverés. Az LHA elsődleges szerepe a szervezet (különösen az agy) pihentetése, egyes szövetek regenerálása. Egyes hormonok – köztük a nemi hormonok – elsősorban ilyenkor termelődnek, az alvásmegvonás tehát rontja a szexuális aktivitást. Fertőzések idején nő az alvásigény, ezen belül a LHA mennyisége, ami arra utal, hogy ez szükséges a megfelelő immunválasz kialakításához.
Miért álmodunk? Dinamikus, képszerű álmaink az éjszakánként mintegy 90 perces periódusonként, körülbelül 5-6 alkalommal zajló REM fázisokban jelentkeznek. Valószínűleg valamennyiben álmodunk, de reggel csak a legutolsó szakasz „termésére” emlékszünk. A LHA fázis álmai nem képszerűek, inkább egy gondolat, vagy élmény statikus jelenléte a jellemző.
Régen az álmoknak alapvetően jósló funkciót tulajdonítottak, úgy gondolták, hogy azok elsősorban a jövővel állnak kapcsolatban. Sigmund Freud elmélete az álmok értelmezése terén alapvetően megváltoztatta nemcsak a tudóstársak, hanem az egész társadalom gondolkodását. Teóriája szerint az álmok a múlt termékei. Korábbi (akár évtizedekkel ezelőtti) élményeink élnek tovább a tudattalanunkban, és ezek álmok formájában keresnek utat a felszínre.
Következő számunkban részletesen kitérünk az alvással kapcsolatos leggyakoribb panaszokra, problémákra, és átnyújtjuk az egészséges alvást elősegítő jótanácsainkat is.
Dr. Eörsi Dániel
orvos-szaktanácsadó
Info: www.korkontroll.hu
