Az álmatlanság (insomnia) a leggyakoribb alvási probléma. Három alaptípusa: az elalvási, és az átalvási zavar, valamint a korai felébredés, e típusok természetesen keveredhetnek is. Jellemzőjük az alvással kapcsolatos feszültség, szorongás, éjszakai nyugtalanság, következménye pedig a nappali fáradékonyság. Álmatlanság bármilyen életkorban előfordulhat. Lehet egyébként egészséges ember átmeneti problémája, de tudnunk kell, hogy egyes belgyógyászati, pszichiátriai betegségek tünete is lehet az alvászavar. A közgondolkodás szerint álmatlanság esetén altatót kell szedni. Sajnos az altatók nem oldják meg a problémát kiváltó okot, viszont hosszú távon kellemetlen mellékhatásaik lehetnek, ezért az álmatlanságot hiba egyből gyógyszerrel kezelni.
Elsődleges feladat alvásnapló vezetése, melyben rögzítjük az elalvás körülményeit, a zavaró tényezőket, az alvás mennyiségét és hasonlókat. Egy-két hét után kirajzolódik, hogy mik befolyásolják leginkább a nyugodt alvást.
Kiemelten fontos az alváshigiéné: ágyunkat alváson és nemi életen kívül ne használjuk másra! Ne töltsünk benne ébren naponta több mint egy órát. Ha nem vagyunk álmosak, ne feküdjünk le, s ne fogyasszunk az esti órákban kávét, teát, alkoholt, kólát, zsíros ételeket.
Szánjunk megfelelő időt az alvásra. Ne nyújtsuk meg munkaidőnket az alvás (evés, sport, szabadidő) rovására, mert annak hosszú távon káros következményei vannak.
Az álmatlanság kezelésére ma már függőséget csak mérsékelten okozó, viszonylag kevés mellékhatással bíró gyógyszerek vannak, ezeket csak orvos utasítására és lehetőleg átmeneti időre alkalmazzuk. Hazánkban az altató-függőség sajnos már népbetegség. Sokkal szelídebb módszerek, az egyes relaxációs technikák, például az 1-2 hónap alatt elsajátítható autogén tréning, amely az álmatlanság mellett számos pszichés eredetű testi zavarban is segíthet. Szintén jól alkalmazható módszer a rádiófrekvenciás stimulálás, azaz a külső forrás segítségével történő relaxáció.
Egyre gyakoribb betegség az alvás közbeni légzés-kimaradás – apnoe -, illetve horkolás miatti viszonylagos oxigénhiány. Kövérség, vagy torok-gégészeti betegség, eltérés (pl. megnagyobbodott orrmandula) is okozhatja. Az érintett kialvatlanságtól szenved, ami a közlekedésben például balesetveszélyes. Számára az oxigénhiány miatt az alvás stresszhelyzet, emiatt éjszaka nő az adrenalin és más stresszhormonok vérszintje, következményes vérnyomás- és vércukorszint-emelkedéssel. Úgy tűnik, hogy a magas vérnyomás és az anyagcsere betegségek részben alvási apnoéra vezethetők vissza.
A depresszió a hangulati élet zavara, kedélytelenség, motiváció hiánya, negatív jövőkép és önértékelési zavar jellemzi. Mindez gyakran jár együtt alvászavarral, sőt sokszor ez az első kézzelfogható tünet. Főként korai felébredés, felszínes alvás jellemzi, de ritkábban napi 10-12 órai alvás is lehet a tünete.
Időskorban az alvás mennyisége csökken, ideje előre tolódik (kora estétől hajnalig), gyakoribbak a napközbeni alvás-szakaszok. Alvászavarra hajlamosító betegségek is többször jelentkeznek (szív- és veseelégtelenség, anyagcsere-betegségek, depresszió). Rendszertelenebbé válik a napirend, a mozgáskorlátozottság és a magány miatt az idős ember egyre több időt tölt az ágyban, megjelenhet a szenilis demencia (zavartság, tájékozatlanság, hallucinációk). Napközben lehetőleg ne a hálószobában tartózkodjon! Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása kötelező, emellett gondoskodjunk a friss levegőről. Ne rendezzük át idős személy környezetét, napi ritmusát, rigolyáit pedig tartsuk tiszteletben!
Dr. Eörsi Dániel
orvos-szaktanácsadó
Info: www.korkontroll.hu
