A pandémia 2 éve alatt minden – pontosabban nagyon sok – fontos dolog megváltozott: ahogyan élünk, dolgozunk, ügyeinket intézzük, családi és baráti kapcsolatainkat ápoljuk, szabadidőnket eltöltjük, szórakozunk, pihenünk, sportolunk stb.
Közben arra várunk, hogy a pandémia után végre felszabaduljunk a ránk kiszabott kötelező védelmi és korlátozó intézkedések és szabályok alól, és végre minden visszatérjen a „régi kerékvágásba”. Nagy kérdés, vajon a pandémia során kényszerűségből kialakított új életforma, új szokások és viselkedési normákteljesen eltűnnek-e életünkből vagy továbbra is velünk maradnak. E kérdésre számos orvos, pszichológus és társadalomkutató keresi a választ.
Jonathan Hyman munkajogász úgy látja, hogy a lezárások idején általánossá vált távmunka során a személyes tárgyalásokat, értekezleteket teljesen felváltották az online megbeszélések, és úgy tűnik, hogy ez már nagyrészt így is marad. A távmunka általánossá válásával a „szellem kiszabadult a palackból”, és úgy tűnik, nem is tér már oda vissza.
A pandémia során a legtöbb ember életminősége jelentősen romlott, a távmunka viszont lehetővé tette a munkafeladatok, személyes elintézendők és a szabadidős programok rugalmasabb összehangolását, ami viszont közérzetjavító, kompenzáló hatású volt.
A szabadidő eltöltése, a szórakozás terén a lezárások idején történt változások ma is éreztetik hatásukat. Aki régen vacsorázni, koncertekre és moziba járt, az a pandémiához alkalmazkodva ételt rendel, otthon néz filmet és csak szabadtéri koncertekre, programokra jár. Úgy tűnik, a szigorítások enyhülése ellenére ez a tendencia nem sokat változik, legtöbben most is igyekeznek kerülni a tömeget, főként zárt helyen.
Prof. William Schaffner, MD szerint a koronavírus-krízis pozitív hatásának könyvelhetjük el, hogy az emberek figyelmét világszerte ráirányította az egészség védelmének, megőrzésének fontosságára saját maguk és családjuk tekintetében. Remélhetőleg a jövőben is normálisnak tartjuk majd a gyakoribb kézmosás és kézfertőtlenítés szokását. Várhatóan megmarad a telemedicina jól kiépített rendszere is, legalábbis a rutin vizitek tekintetében.
David Ropeik, a Harvard Egyetem kockázatelemzője úgy látja, a pandémia jelentősen rontotta a biztonságba vetett hitünket és a felmérések szerint csökkent a közegészségügy iránti bizalom is. Az emberiség történelme során egyedülálló az a félelem, ami a SARS-CoV-2 kapcsán keletkezett, hogy a fertőzés, betegség és halál bárkit, bármikor érinthet, nem csupán egy adott régióban, hanem az egész Földön.
William Orme, PhD pszichológus szerint a pandémia által okozott lelki sérülések a krízis után sem múlnak el nyomtalanul. Remélhetőleg az emberek a pandémia során több olyan életmódot, életminőséget érintő változásról döntöttek, ami a továbbiakban is jó irányba viszi majd életüket.
Forrás: WebMD News Special Report
