Közismert tény, hogy az elhízás számos betegség rizikófaktora, így semmiképp nem lehet pusztán az emberi külsőt érintő esztétikai kihívásként kezelni.
Azt is tudjuk, hogy a pajzsmirigy hormontermelése szinte az egész szervezet működésére hatást gyakorol. A kelleténél alacsonyabb hormonszint (T3, T4) hatására az anyagcsere lelassul, ennek tünetei többek között az elhízás, fáradtság, depresszió, csökkent hidegtűrés, menstruációs zavarok, alacsony pulzus, székrekedés stb.
Még napjainkban is szakmai viták tárgyát képezi, hogy pajzsmirigybetegség esetén az elhízás „csupán” tünet, vagy a kiváltó okok közé sorolható.
A testsúlyunkat alapvetően a táplálékkal bevitt és a szervezetünk által felhasznált energia különbsége határozza meg. Ez utóbbi a nyugalmi anyagcserénktől és a fizikai aktivitásunktól függ. A nyugalmi energiafelhasználás pajzsmirigy-túlműködés esetén magasabb, alulműködés esetén pedig alacsonyabb. Túlműködés esetén az érintettek testsúlyukból átlagosan 15%-ot veszítenek, míg alulműködés esetén 15-30%-ot híznak.
Több vizsgálatban igazolták, hogy az elhízás gyakran kapcsolatba hozható a pajzsmirigy-alulműködéssel, illetve egyes esetekben a Hashimoto thyreoiditis nevű betegséggel (krónikus autoimmun pajzsmirigygyulladás). Vérvételek során tapasztalták, hogy a kövér betegek esetén gyakrabban emelkedett az ún. tireoidea-peroxidáz elleni antitest, az anti-TPO-, illetve a szérum TSH- szintje. Szintén megfigyelték, hogy testsúlycsökkenés, sikeres fogyókúra után a TSH-szint újból normalizálódik. Ebből arra következtettek, hogy az emelkedett TSH-szint inkább következménye, mintsem oka az elhízásnak.
A tyúk vagy a tojás kérdését eldöntendő, végső soron az elhízás és a pajzsmirigy-alulműködés között oda-vissza kapcsolat, kétirányú összefüggés állhat fenn. Elhízás, túlsúly esetén a szervezetben krónikus, alacsony intenzitású gyulladás áll fenn. A gyulladás a pajzsmirigysejtek jódfelvételét és a hormonok előállításáért felelős enzimeket is érinti. Túlsúlyos emberekben gyakrabban alakulnak ki más, autoimmun eredetű kórképek is, ilyen például az 1-es típusú cukorbetegség, a sokízületi gyulladás és a pikkelysömört kísérő ízületi gyulladás.
(Forrás: The Impact of Obesity on Thyroid Autoimmunity and Dysfunction: A Systematic Review and Meta-Analysis. Rong-hua Song1et al. Front. Immunol., 01 October 2019)
Változtass az étkezésen!
A kivizsgálást követően, indokolt esetben alkalmazott hormonpótlás mellett az addig sikertelen diéta és testmozgás eredményre vezethet, a fogyás beindul.
Hormonnal vagy anélkül, az étrend módosítása mindenképp szükséges! A személyre szabott diétához azonban figyelembe kell venni az egyéni energiaszükségletet, az esetleges ételérzékenységet is, de érdemes kipróbálni legalább 3 hónapig a gyulladást és autoimmunitást csökkentő gluténmentes paleo étrendet.
Vannak olyan vitaminok, például az A- és B12-vitamin, illetve olyan ásványi anyagokat – jód, szelén, cink – tartalmazó ételek, melyek pozitív hatást gyakorolhatnak a pajzsmirigy működésére.
Kerüljük ugyanakkor a szóját tartalmazó (pl. tofu, szójatej, szójaszósz, miso), illetve a goitrogén anyagokban bővelkedő ételeket, ilyenek például a keresztes virágúak (karfiol, káposzta, kínai kel, spenót, brokkoli, repce). Utóbbiak azért mellőzendők, mert bizonyos fokig gátolják a pajzsmirigy jódfelvételét. Amennyiben mégis ilyet ennénk, alaposan főzzük meg, nyersen semmiképp ne fogyasszuk!
A célzott étrend mellett feltétlenül szükséges az anyagcserét felpezsdítő rendszeres testmozgás és minimum 7 óra alvás, mivel ennek hiánya jelentős hízáshoz, diabéteszhez és szív-érrendszeri betegségekhez vezethet!
Dr. Egyed-Fekete Ágnes
endokrinológus szakorvos, szonográfus
endokrinkozpont.hu
