Kő-levelek
Kicsi gyermekek esetében igen bevált a BOROSTYÁN. Sokan kerestek nálam, a CSIGAHÁZ-ban borostyán láncot a fogzáskori nyugtalanság csökkentésére. A lánc kiválasztásához azonban szeretnék kiemelni néhány fontos szempontot:
Bizonyára mindnyájan ültünk már elvarázsolva egy sóderkupac tetején, csodálva a távolról eléggé egyformának látszó, gömbölyded kavicsokat, és elmélyülve keresgéltünk közöttük. Közelről megfigyelve, érdekes, magával ragadó, változatos világ tárult a szemünk elé. Bizonyára néhány izgalmas forma vagy szín annyira megragadott, hogy haza is vittünk belőlük.
Amennyiben szeretnének többet megtudni kedvenc köveikről, keressenek fel bátran a CSIGAHÁZ-ban, szívesen segítek ugyanis féltett kincseik pontosabb meghatározásában.
Sok és igen sokféle kő megy át naponta a kezemen, eközben felfigyeltem egy érdekes jelenségre, amit „megkövesedett földrengésnek” neveztem el. Ez olyan rajzolatú köveknél látható jól, ahol a sávok egy határozott vonal mentén megszakadtak, és néhány milliméterrel arrébbcsúszva folytatódtak. Ez azt jelenti, hogy a kőzet képződése UTÁN egy külső erő – földrengés – elmozdította egymástól az eredetileg egybefüggő, összetartozó rétegeket.
Biztosan minden kőbarát kezében volt már hétköznapibb, ámde izgalmas alakú kavics. Ezek kialakulásának alapvető oka az, hogy a különböző keménységű rétegek eltérő mértékben kopnak, s ez változatos formákat eredményez tenyérbe illő marokkő, vagy akár hegynyi méretekben is.
Tavaszi kirándulásaink alkalmával, a természetben „nyitott szemmel” sétálva felfedezhetünk kőzetüregeket is, amelyek falán apró kristályok, gyakran csodálatos kalcitok ülnek. Az ásványok mellett, szabályos alakkal rendelkező más természeti formák is gondolkodóba ejthetik az alapos megfigyelőt. Ezek ősmaradványok lehetnek, vagy a természet játékosságának köszönhetően pusztán szervetlen képződmények. Ennek eldöntése több-kevesebb gyakorlatot igényel.
Az egykor élt állatok megkövesedett maradványaival, lenyomataival, ház kitöltéseivel (kőbél) mégis gyakran találkozhatunk. Sőt, talán nem is veszik észre, hogy nap, mint nap gyakran elmegyünk ilyen érdekességek mellett.
Sok közintézményünket, és aluljárókat is burkoltak közismert néven a hazai „vörös márvánnyal”. Ez valójában nem márvány, hanem mészkő és gyakran láthatunk benne csigavonalú rajzolatokat. Ezek legtöbbször a régen kihalt ún. ammoniteszek (és nem csigák!) metszetei.
Budapesten, közvetlenül a CSIGAHÁZ mellett, a Hermina út 4. kerítése is ebből az érdekes mészkőből készült, aminek a második osztás vízszintes felületén egy 30cm átmérőjű, látványosan nagy ammonitesz lenyomat látható.
Javaslom az érdeklődőknek, hogy arra jártukban, nézzék meg, mert utána már bárhol járnak, könnyedén felismerik majd ezeket a jellegzetes formákat.
Mándoki László
geológus
