▶ Túl kevés alvás – Az alvás számos élettani és pszichológiai folyamatunkhoz nélkülözhetetlen. Felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet, mely számára ez a regenerálódás ideje. Ilyenkor lelassul a szívműködés, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. Ha ez nem valósul meg, az fáradtság, koncentrációzavar, teljesítménycsökkenés, stressz, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán.
▶ Horkolás – Kezeletlen esetben rontja az alvásminőséget, ami férfiaknál a kimerültség mellett szív- és érrendszeri betegségek és impotencia előidézője is lehet.
▶ Stressz és koffein – A fokozott stressz önmagában is alvásproblémákat okozhat: nehezebben alszunk el, a feszültség miatti gyakori ébredések megszakítják a pihenést. Ha az alváshiány miatti nappali fáradtságot növekvő koffeinbevitellel kompenzáljuk, ettől emelkedik a pulzusszám, a vérnyomás, fokozódik az idegesség, a nyugtalanság. Alkalmazzunk inkább stresszoldó módszereket vagy a szakorvos által javasolt készítményeket, gyógyszereket, de kérhetjük pszichológus, pszichiáter segítségét is.
▶ Mozgáshiány – A rendszeres testmozgás is segíthet az alvásproblémák kezelésében. Hatására a keringés élénkül, a szervezet felfrissül. Kutatások igazolják, hogy már heti 3×20 perces fizikai aktivitástól a nappali éberség mellett az éjszakai alvás is pihentetőbb lehet.
▶ Memória – A Journal of the American Geriatrics Societyfolyóiratban közölt egyik kutatásban az alvásidő és a memória összefüggéseit vizsgálták 15 ezer fő részvételével. A memóriateszteken azok teljesítettek a legrosszabbul, akik középkorú vagy idősebb éveikben átlagosan 5 órát vagy annál is kevesebb aludtak. A szellemi frissesség hosszú távú megőrzéséhez a kutatók a napi 7 óra alvást tekintik a legideálisabbnak.
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus főorvos
joalvaskozpont.hu