Keresés
Close this search box.

Allergiák, intoleranciák, ételérzékenységek – korunk népbetegségei

//

Napjainkban egyre többen fordulnak orvoshoz vagy dietetikushoz emésztési zavarokat kísérő, jellemző tünetekkel. A tünetek és a megoldások részletezése előtt érdemes azonban pontosítanunk, hogy mit is takarnak e fogalmak, melyek a köztudatban igencsak keverednek.

Ételallergia esetén egy élelmiszer heveny immunválaszt vált ki a szervezetben, mely a viszketéstől a legsúlyosabb nyaki vizenyő okozta fulladásig terjedhet. Ezek az allergének az élelmiszer fehérje komponensei, és az immunválasz során különböző típusú antitestek is megjelennek.

Bármilyen élelmiszer válthat ki immunreakciót, de a leggyakoribbak: a csonthéjasok, a tojás, a tej, a rákfélék és a gabonafélék glutén komponense. Ételallergia lehet genetikailag megalapozott, amely már csecsemőkorban az első allergénnel történő érintkezést követően jelentkezik, ilyen a cöliákia vagy primér gluténérzékenység.

Ételintolerancia vagy érzékenység bármikor jelentkezhet, sok esetben tehát nem veleszületett, hanem szerzett, ún. szekunder probléma. Tünetei nem annyira súlyosak, de hosszabb távon, a bélfalban fennálló állandó gyulladás és a felszívódási zavar okozta hiánybetegségek miatt legalább olyan súlyossá válhat.

Az intoleranciák vagy érzékenységek mögött számos ok húzódik, sőt előfordul, hogy egyik intolerancia jön a másik után. Mindegyikre jellemző az adott élelmiszerkomponens lebontását végző enzim hiánya vagy csökkent mennyisége.

Napjainkban egyre gyakoribb a szekunder gluténérzékenység, a laktózintolerancia és a hisztaminintolerancia.

A hisztamin olyan fontos kommunikációs – hírvivő – molekula, melyet a szervezet számos sejtje képes előállítani. Szinte az összes szervére hatással van a 4 különböző hisztaminkötő receptoron keresztül, melyekhez kapcsolódik. A simaizmokat összehúzza; az ereket kitágítja és fokozza áteresztőképességüket; fokozza a nyáktermelést és a gyomorban a sósav elválasztását; illetve segíti a sebgyógyulást. A szívritmusszámot emeli, hatására a vérnyomás ingadozóvá válik. Fontos hatása még az immunmoduláció, illetve a vér alakos elemeinek és más sejtek termelésének fokozása, de hatással van az ébrenlét-alvás ritmus változására, sőt a tumoros érbenövés fokozódására is.

Jellemző tünetek

Pontosan e hatásokhoz kapcsolódnak a hisztamin intoleráns személyek tünetei is: kipirosodó arc, angioödéma (vizenyő a fejen és nyakon), viszketés és hisztamin hólyagok megjelenése a karon és a törzsön, orrdugulás és tüsszögés, szapora szívverés és fejfájás. Emésztőszervi tünetei az elsők között hívják fel az érintett figyelmét a problémára: hasmenés, puffadás és görcsök formájában.

Miért lesz valaki hisztamin intoleráns?

A szervezet saját hisztamintermelése mellett az étkezéssel is nagyobb mennyiségben fogyasztunk hisztamint, hisz rengeteg készételben, alapanyagban is jelen van.

A sejten belül képződött hisztamin lebontásáról egy enzim gondoskodik, de az étellel elfogyasztott hisztamint a bélfalban termelődő DAO (di-amino oxidáz) bontja le.

Ha ebből a DAO enzimből nem termelődik elég, vagy túl sok hisztaminban gazdag ételt fogyasztunk, a bevitt hisztamin nem bomlik le, hanem a véráramba bejutva, hirtelen hisztamin túlsúly keletkezik a már leírt tünetekkel.

Mely ételekben van hisztamin?

Szinte mindenben, csak különböző mértékben. A legtöbb hisztamint az érlelt sajtok, vörösbor, sör, egyéb alkoholos italok, füstölt és fermentált termékek, valamint a már bomló élelmiszerek tartalmaznak. Magas hisztamintartalmúak a sonkafélék, a kolbászok, virslik, a szalámi, a konzerv halak, a fagyasztott halak, a savanyított zöldségek (pl. káposzta, uborka, savanyúságok), a csokoládé, kakaó, kávé, tea, diófélék, az élesztővel készült kenyerek és péksütemények, valamint a ketchup és a szószok. A nyers zöldségek és gyümölcsök – például spenót, padlizsán, citrusfélék és az eper – is sok hisztamint tartalmaznak. Ezek azonban addig nem okoznak gondot, amíg a szervezet elegendő bontó enzimet termel.

Minden olyan betegség vagy folyamat, amely a DAO enzim csökkent termeléséhez vezet, előidézheti az ún. szerzett vagy másodlagos intoleranciát. Tehát a primér vagy genetikailag meghatározott folyamattal szemben, a kiváltó, oki tényezők megszüntetése esetén maga az intolerancia is megszűnik!

Csökkent DAO-termelést okozhat:

  1. A DAO-enzim termeléséhez szükséges réz, mangán, C- és B6-vitaminok hiánya.
  2. A bélhámsejtek és a bélflóra károsodása.
  3. Hisztamintermelő pathogének elszaporodása.
  4. A hisztaminbontáshoz szükséges B12-vitamin, magnézium és folsav hiánya.
  5. Krónikus gyulladást okozó gócok (rossz fogak, krónikus fertőző betegségek, pl. Lyme-kór).
  6. Hormonális okok (pl. csökkent szteroidhormon, magas ösztrogén-, alacsony progeszteronszint nőknél).
  7. Általános vitamin- és ásványianyag-hiány, krónikus toxikus gyógyszer, adalékanyag, mikroműanyag, nehézfémszenynyezés a szervezetben.

A mikroműanyagok egyre nagyobb problémát jelentenek, jelen vannak már a tengerekben, a halakban, ivóvizeinkben, haszonállatainkban és a szervezetünkben is. Pusztítják a hasznos bélflórát, bekerülnek sejtjeinkbe, állandó irritációt, gyulladást okozva, és e tüneteket nehéz elkülöníteni a normál ételallergia vagy intolerancia okozta panaszoktól.

Fontos tudnunk, hogy a tökéletes hisztaminbontáshoz DAO mellett kataláz enzimre is szükség van a bélben. A szervezetünk által termelt kataláz többek között védi a bélhámsejteket az elhalástól irritábilis bélszindróma (IBS) estében is. A bélnyálkahártya károsodásából származó enzimhiány esetében tehát nemcsak DAO, hanem kataláz enzim pótlásra is szükség lehet.

Rövid távon tehát a hisztaminszegény diéta és a DAO pótlása csökkenti a tünetek súlyosságát. A diéta hatására azonban egy gyulladásos góc vagy a hormonális egyensúlyhiány nem szűnik meg, ezért hosszabb távon a kiváltó okok felderítése, kezelése, a bél teljes integritásának helyreállítása a cél.

Dr. Kristóf Margit
gyermeksebész szakorvos

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!