Életünk mérföldkövei között kevéssé örömteli esemény az, hogy középkorúvá válunk. Bőrünk petyhüdtebb lesz, egyre több az ősz hajszál, és kezdjük szűkebbnek érezni a ruháinkat – különösen deréktájban.
Sokan azt hiszik: a korral jár és elkerülhetetlenek a plusz kilók, hiszen lassul az anyagcsere és reménytelen, hogy diétával vagy sporttal megszabaduljunk a hasi hájtól. Ez igen rosszul hangzik, de egy 6000 ember bevonásával végzett vizsgálat épp az ellenkezőjét bizonyította. Kiderült, hogy anyagcserénk – legalábbis a 60-as éveinkig – messzemenően állandó.
Herman Pontzer (Duke Egyetem, Észak-Karolina) állítása szerint a naponta elégetett kalóriamennyiség 20-60 éves korunk között szinte semmit nem változik, és sokkal kevesebb befolyásunk van anyagcserénk sebességére, mint hittük. Jó hír, hogy 60 felé közeledve úgy működik az anyagcserénk, mint 20 éves korunkban, de akkor miért hízunk?
Izom kontra zsír
Először is az izomtömegünk elkezd csökkenni. Fiatal felnőttként az izomtömeg a teljes testsúly kb. felét teszi ki, 75 éves korra ez a negyedére csökken. Az izmok több energiát égetnek, mint a zsír, emellett az izomvesztés egy sor korral járó változást hoz. Egyrészt szervezetünk nem képes már úgy regenerálni az izomszöveteinket, mint korábban, ráadásul a fizikai aktivitás is csökkenni szokott. Idős embereknek ezért fokozottan ajánlott az izomtömeg növelése, például súlyzózással.
Zsírpárna, mint kockázat?
A vizsgálatok bizonyítják, hogy az alattomos, szinte észrevehetetlen, évente átlag 0,5-1 kilós testsúlynövekedés számos betegséghez és korai halálhoz vezethet.
A hastájéki, a belső szerveket körülvevő zsigeri háj különösen aktív sejtekből áll, melyek hormonok módosítására képes jelzéseket bocsátanak ki és rontják az inzulinérzékenységet. Ráadásul citokin-fehérjéket pumpál a szervezetbe, melyek károsítják az immunrendszert és gyulladást okoznak.
Ezzel nagymértékben növekszik a krónikus betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kockázata. Akiknek 10cm plusz hasi hája van, 11%-kal nagyobb az esélyük a korai halálra, s ez a kockázat a derékkörfogattal együtt nő.
Mi a helyzet a hormonokkal?
A nőknek több zsírszövet van a bőrük alatt, de az egyenletesebben oszlik el a testen, mint a férfiaknál, akik inkább hasra híznak.
A nőknél a menopauza alatt a zsigeri háj növekedésével párhuzamosan csökken az ösztradiol (a legfontosabb ösztrogén szteroid hormon) mennyisége. Ez nem jelent „háj átrendeződést”, tehát nem a combokról vándorol a zsír a hasra!
Mivel az ösztrogén gátolja a zsigeri háj növekedését, szintjének csökkenése a hízásra és más tényezőkre, például az alvásra, ezzel összefüggésben pedig a depresszió és a szorongás gyakoribbá válására is hatással van.
Na és a férfiak?
A középkorú, 45 év feletti férfiak kb. 24%-a tesztoszteronhiányban szenved. Ők nagyobb eséllyel számíthatnak izomtömegvesztésre és a hasi, zsigeri zsír felhalmozódására, mivel esetükben a háj ellen védő ösztrogénszint is alacsonyabb. Amennyiben e férfiak tesztoszteronpótlást kapnak, nő az izomtömegük és csökken a hájtömegük. Senki ne kezdjen azonban hormonpótlásba előzetes hormonszintmérés nélkül!
A hormonok a bűnösök?
Más hormonális eltérések is okozhatnak súlygyarapodást, ilyen például az emberek kb. 5%-át érintő pajzsmirigy-alulműködés, illetve a Cushing-szindróma, ami a kortizol nevű stresszhormon túltermelődésével jár.
A stressz is hízlal!
Akik folyamatos stresszben élnek, túl sok kortizol nevű stresszhormonttermelnek, ami fokozza az étvágyat. Sokan evéssel, nassolással igyekeznek elnyomni a stresszt, és emellett semmilyen testedzést nem végeznek.
Sokkoló eredménnyel zárult David Almeida kutatása a Pennsylvaniai Állami Egyetemen, amikor összehasonlították a középkorú emberek jelenlegi stressz-szintjét a 20 évvel ezelőtti kutatási eredményekkel. Az 1990-es évekhez képest a középkorúak stressz-szintje 2-3-szorosára nőtt, és naponta kb. 50%-kal több negatív élményük van a fokozott elvárásoknak való megfelelés közepette. Mit is mondhatnánk erre?
Aludjon többet, ha fogyni akar!
Az alvásproblémák férfiak és nők esetében egyaránt hatással vannak a testsúlyra. A kevés alvás kimeríti a leptintartalékainkat. A leptin zsírsejtek által termelt hormon, ami csökkenti az éhségérzetet. Az alváshiány megnöveli a ghrelin névű éhséghormon szintjét, illetve az endokannabinoidoknak, azoknak a lipid-származékoknak a szintjét, melyek nagymértékben fokozzák az étvágyat – a jelenség hasonlít a marihuána fogyasztást követő, kannabisz által kiváltott farkaséhségre.
Akik tehát nem alszanak napi 8 órát, azok hiába gyötrik magukat bármilyen diétával, az elegendő alvásnak egyszerűen nincs más egészséges alternatívája!
Forrás: Sara Novak: Battle of the mid-life bulge. New Scientist, March 2022, ford. Czárán Judit, a teljes cikk a forrásmegjelölésekkel a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
