A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változókor és a terhesség idején a leginkább jellemzőek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt vagy mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
A pajzsmirigy alul-, illetve túlműködésével járó betegségek egy része örökletes, ezért fontos tudnunk, hogy a családban volt-e már pajzsmirigybetegség. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakuló csökkent pajzsmirigyműködés az immunrendszer betegsége miatt jön létre, autoimmun eredetű. Az ilyen krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladás nők körében lényegesen gyakoribb, mint férfiaknál. Gyakran tünetmentes, de együttjárhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat.
A pajzsmirigybetegségekhez gyakorta más tünetek, kórképek is társulnak:
A pajzsmirigy rendellenes működése tehát nem csak a gyermekvállalást nehezíti meg, de szülést követően is kialakulhatnak bizonyos elváltozások – különösen fiús anyák esetében. Korábbi kutatási eredmények igazolják, hogy azokban az anyákban, akik fiú magzatot hoztak világra, lényegesen gyakrabban alakul ki pajzsmirigybetegség, gyulladás. Ennek okát sokáig nem ismertük. A legfrissebb vizsgálatok azonban egyértelmű választ adtak erre a kérdésre.
Orvosi szempontból a magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv (pl. vese vagy szív), amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése.
A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben, és később sem lökődik ki. Ennek a védelemnek immunológiai és hormonális okai is vannak. Kiderült, hogy a meddőség és a gyakori abortuszok okai között gyakori a pajzsmirigy csökkent működése és a pajzsmirigy autoimmun betegsége.
Azt már régebben is tudtuk, hogy a magzati sejtek átjutnak a méhlepényen és kimutathatók a vérben. Azt azonban csak a legutóbbi vizsgálatok igazolták, hogy a magzati sejtek nemcsak átjutnak, hanem örökítő anyaguk, kromoszómájuk még 27 évvel a szülés után is kimutatható az anya szöveteiben.
A fiúgyermekek nemét az Y kromoszóma határozza meg. A fiú magzatból származó Y kromoszóma tehát kimutatható az anya pajzsmirigyének szövetében. A magzati eredetű sejtek tehát beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és a szervátültetéseknél megfigyelt kilökődési reakcióhoz hasonló elváltozást, gyulladást képesek kiváltani, A jelenség klinikai jelentősége, hogy azok a mamák, akinek fiú gyermekük van, ráadásul a családban is előfordul pajzsmirigybetegség, feltétlenül gondoljanak arra, hogy gyulladásos autoimmun pajzsmirigybetegségük alakulhat ki, különösen akkor, ha környezeti tényezők – stresszes életmód, szelénhiány, túl nagy mennyiségű jód bevitele, vírusos fertőzések – is fennállnak!
Megelőzésként, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez tartsuk karban immunrendszerünket, csökkentsük minimálisra a stresszt, együnk változatosan, lehetőleg természetes alapú ételeket. Figyeljünk a megfelelő jódfogyasztásra! A napi jódszükséglet felnőttkorban 150ug, terhesség, szoptatás és a szervezet túlterheltsége idején 180-200ug. Gyermek- és serdülőkorban szintén elegendő mennyiségű jód szükséges a normális fejlődéshez. A jód természetes forrása a jódozott só, a tengeri só, a tengeri halak és a tenger gyümölcsei. Figyelem: a már pajzsmirigybetegségben szenvedőknek a jód bevitele veszélyes lehet, gyulladást válthat ki, befolyásolhatatlan túlműködést indíthat el, ezért betegek számára nem javasolt! (Egyes „fogyasztószerek” kóros mennyiségben tartalmazhatnak jódot!) Lényeges továbbá a megfelelő mennyiségű szelén bevitele is (50-100ug/nap).
A kezelés minden esetben a kiváltó ok függvénye. Fontos tudnunk, hogy a betegségek egy része öröklődik, tehát amennyiben a családban pajzsmirigybetegség fordult már elő, akkor erre hívjuk fel házi orvosunk figyelmét.
Gyógyszeres kezelés: a pajzsmirigy működésének gátlását vagy a kiesett működés pótlását, az immunfolyamatok gyógyítását szolgálja.
Izotópos terápia: a túlműködő és megnagyobbodott pajzsmirigy kezelését szolgálja. Előnye, hogy fájdalommentes, ismételhető és daganatos betegséget az alkalmazott dózisokban bizonyítottan nem vált ki.
Műtét: az esetek kicsiny hányadában szükséges, főként rosszindulatú daganat gyanúja vagy hatalmas, „elhanyagolt” pajzsmirigy esetében.
A betegségek megelőzése és kezelése szempontjából is nagy jelentősége van a szűrővizsgálatok elvégeztetésének, az elváltozások korai felismerésének, ehhez nyújtunk segítséget tesztünkkel. Szánjon rá Ön is pár percet, egészsége érdekében!
Értékelés:
+ 5 felett kóros elváltozásra utal
2-4 között határeset, további vizsgálatok indokoltak
0-1 nincs csökkent működés
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus
Budai Immuno-Endokrin Központ
