Hogyan befolyásolja az immunrendszer működését az izzadás?
Az izzadás egészségügyi haszna
▶ Amikor a testhőmérséklet megemelkedik, a verejtékmirigyek vizet bocsátanak ki a bőr felszínére, ami gyorsan elpárolog, és lehűti a bőrt, illetve az alatta lévő szöveteket és a vért.
▶ A hagyományos perzsa gyógyászatban az izzasztást a betegségek megelőzésére és kezelésére is használják.
▶ A verejtékmirigyek antimikrobiális peptidet, dermcidint választanak ki, ami segít fékezni a különböző mikrobák szaporodását a bőrön, és ezzel csökkenti a fertőzések, valamint az atópiás dermatitisz kockázatát. Mindez feltehetően szerepet játszik az immunrendszer fertőzésekre és sérülésekre adott válaszának szabályozásában is.
▶ A nehézfémek, a nikkel, az ólom és a króm koncentrációja kb. 10-30-szor magasabb lehet a verejtékben, mint a vérben vagy a vizeletben, de igen sok toxin is kiválasztódik a verejtékkel, ami hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez.
▶ A Mississippi Egyetem Orvosi Központjának kutatói szerint az izzadás jótékony hatással van a krónikus betegségekre, enyhíti a szív- és érrendszeri, a légzőszervi, illetve az ízületi betegségek tüneteit.
Az izzadásra az emberek általában kellemetlenségként tekintenek, amit próbálnak elkerülni és leplezni. Pedig ennek a természetes testi folyamatnak nagyon is fontos funkciója van az egészség szempontjából! A testhőmérséklet szabályozása mellett az izzadás segít fenntartani a szervezet homeosztázisát, beleértve a salakanyagok és méreganyagok eltávolítását is.
Az izzadásnak terápiás haszna is lehet a jó közérzet támogatásában és a krónikus betegségek enyhítésében. Ha valaki nem tud normálisan izzadni, ha túl sokat, vagy túl keveset izzad, az komoly egészségügyi problémákat jelezhet, ami újabb bizonyítéka e testi funkció fontosságának.
Miért izzadunk?
A verejtékezés testünk 2-4 millió verejtékmirigyén keresztül történik, melyek a pubertáskorban aktivizálódnak igazán. Férfiak általában több izzadságot termelnek, mint a nők.
A test hűtését segítő izzadás meleg időben vagy sportolás közben fokozódik. Azonban akkor is izzadhatunk, ha dühösek vagy stresszesek vagyunk, illetve, ha szorongunk vagy félünk valamitől. Bizonyos betegségek, például a rák, illetve a vércukorszint leesése szintén izzadást okozhatnak, akárcsak a láz és a menopauza.
Bizonyos gyógyszerektől, köztük a pajzsmirigyhormontól és a morfiumtól ugyancsak verejtékezhetünk, ahogy az alkoholtól, a koffeintartalmú italoktól és a fűszeres ételektől is.
A túl sok vagy túl kevés izzadás kockázatai
A hiperhidrózis, a túlzott izzadás az Egyesült Államokban például 15,8 millió embert érint.
Ez a kellemetlenség rontja az emberek önbecsülését, életminőségét, társas kapcsolatait, karrieresélyeit, gyakran okoz munkahelyi, iskolai, szociális és érzelmi problémákat.
A hipohidrózis, a túl kevés izzadás a hőszabályozás hiányában a bőr kiszáradásához, hőgutához és halálhoz is vezethet.
Krónikus betegségek enyhítése
A Galen Medical Journalban a hagyományos perzsa orvoslásról (PM) megjelent áttekintés szerint: „A régi korok orvosi kézirataiból az derül ki, hogy a PM számos módszert ismert a különböző betegségek megelőzésére, kezelésére. Ezek egyike az izzasztás. A PM-orvosok úgy vélték, hogy a verejtékezés eltávolítja a szervezetből a salakanyagokat, fenntartja a test egészségét és szabályozza annak hőmérsékletét. Terápiás módszerként már évszázadokkal ezelőtt is számos izzasztási módszert, sőt vízhajtó gyógynövényeket is használtak az egészség megőrzése céljából.”
A római fürdőtől a skandináv szaunákon át az aboriginal izzasztókunyhókig, az egészség érdekében történő izzasztás számos kultúrában régen elterjedt világszerte, mivel ezt mindenhol „tisztító hatásúnak” értékelték.
Napjainkban a szakemberek e régi megfigyeléseket azzal is kiegészítették, hogy a verejtékezés fokozása – sporttal vagy szaunázással – elősegítheti a toxikus nyomelemek kiürülését, a kadmium kiválasztását magas kadmium-szennyezettségnek kitett személyek esetében, de fontos módszer azoknál is, akiknek a vizeletében kóros mennyiségű higanyt mutattak ki.
Az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban a kutatók az izzasztás különféle módszereinek hatékonyságát vetették össze. A tanulmány szerint a nikkel, ólom, réz és arzén mennyisége a verejtékben magasabb volt, amikor az izzadást nem szaunázással, hanem testmozgással idézték elő.
Egy másik áttekintés megállapította, hogy nagyobb arzén-, kadmium-, ólom- vagy higanyterhelésnek kitett embereknél a bőrön keresztül, izzadással történő kiválasztás elérte vagy meghaladta a vizelettel történő napi kiválasztást.
Hogyan lehet izzadást előidézni?
Mindez a nyári hőségben furcsa kérdésnek tűnik, hiszen elég kimennünk a szabadba, esetleg a napra, és máris folyik rólunk a verejték.
Ezen túl valójában bármilyen intenzív testmozgás izzadáshoz vezethet, hideg időben pedig a fűtött helyiségben végzett sport, például a bikram jóga.
Aki pedig a szaunát választja, annak többféle lehetősége van. A finn szauna kívülről befelé melegít, míg az infraszauna belülről kifelé. A rövidhullámhosszú infravörös fény gyógyító és regeneráló tulajdonságokkal is rendelkezik, segítve ezáltal más biológiai funkciók optimalizálását.
Egészségügyi előnyök
A meleg hatására bekövetkező izzadás számos egészségügyi előnnyel jár, többek között a szív, a légzőszervek, az ízületek és az agy egészsége szempontjából, illetve krónikus fájdalmak esetén is. E hatás részben azzal függhet össze, hogy a meleg – a testmozgáshoz hasonlóan – terheli a szívet és a testet, így ahhoz hasonló hatásokat vált ki.
Finnországban (ahol a szaunázás rendkívül elterjedt) a kutatók megállapították, hogy azoknál a férfiaknál, akik heti 4–7 alkalommal átlagosan 15 percet töltöttek a szaunában, 66%-kal alacsonyabb volt a demencia, és 65%-kal az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik hetente csak egyszer szaunáztak.
A Waon-terápia – a száraz szaunázás – szintén összefüggésbe hozható a szív egészségének javulásával, többek között a krónikus szívelégtelenségben szenvedők esetében.
A JAMA Internal Medicine című szaklapban közzétett kutatás kimutatta, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente hétszer használtak finn típusú, száraz hővel működő szaunát, a felére csökkent a súlyos szívproblémák okozta halálozás kockázata azokhoz képest, akik csak heti egy alkalommal szaunáztak. Ez még az olyan zavaró tényezők figyelembevétele esetén is igaz volt, mint a dohányzás, a magas vérnyomás és trigliceridszint.
Ami a hőhatás, illetve szaunázás időtartamát illeti, a legnagyobb előnyöket azoknál tapasztalták, akik minden alkalommal legalább 19 percig vagy annál tovább izzadtak.
Ahogy a tanulmány megjegyzi: „A szaunázás bőrizzadáshoz, vagyis indukált folyadékvesztéshez és a szívfrekvencia növekedéséhez vezet, amelyek fiziológiai válaszok a magas hőmérsékletre. Az eredmények azt sugallják, hogy a szaunázás, illetve más módon előidézett, huzamos ideig tartó izzasztás olyan szokás, amely kifejezetten ajánlható azoknak, akik tenni akarnak az egészségük megőrzéséért.”
Főleg a hosszan tartó nyári melegre tekintettel ne feledje, ha erősen izzad, folyadékot és értékes elektrolitokat veszít! Ezért ügyeljen arra, hogy ilyenkor sok tiszta vizet igyon és pótolja az elektrolitjait.
A kókuszvíz például az egyik lehetőség az elektrolitok természetes pótlására. De az is hasznos, ha ebből a célból egy negyed teáskanál Himalája-sót keverünk 4 liter tiszta, szűrt vízbe.
Forrás: Dr. Joseph Mercola: What Are the Health Benefits of Sweating? ford. Czárán Judit, a teljes cikk a forrásmegjelölésekkel a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
