Maradjunk egészségesek a téli náthaszezonban is!

//

Miért van az, hogy egyesek a hűvös, párás időben egyik fertőzésből a másikba esnek, míg mások az influenza és egyéb vírusok támadásai ellenére is egészségesek? Ennek legfőbb oka, hogy egyeseknek túl gyenge, másoknak viszont stabil és erős az immunrendszerük – ettől függően betegeskednek vagy makkegészségesek. Ne bízzuk a véletlenre! Mi magunk is sokat tehetünk ellenálló képességünk javításáért!

Immunrendszerünk erősítését kezdjük mikrobiológiai „rendterápiával”! Ennek sorántisztítsuk meg szervezetünket, főként az emésztőrendszert a gombáktól, vírusoktól, baktériumoktól. Használjunk ehhez természetes készítményeket: a teafa- és a grapefruitmag olaját (megfelelő hígításban), a bodorrózsa teáját, gyömbért és hagymaféléket!

Szervezetünkben a sejtek regenerálódását gyorsíthatjuk, a szabad gyököket sokféle antioxidánssal semlegesíthetjük. Ilyen antioxidánsok például anövényi festékanyagok – a flavonoidok, polifenolok, a resveratrol –, melyek forrása többek között a cékla, lila hagyma, vöröskáposzta, fekete szőlő, vörösbor, tőzegáfonya és a berkenye.

A megfázás valójában vírusfertőzés!

Igaz, hogy a vírusfertőzések első tünetei közé tartozik a hidegrázás, de nem attól leszünk betegek, hogy fázunk: azért érezzük kellemetlennek a hideget, mert már meg vagyunk fertőzve. A betegség kialakulásában a lehűlés szerepe annyi, hogy a hideg rontja a bőr és a nyálkahártya vérellátását, amigyengíti a test védekezőképességét, és utat nyit a kórokozóknak.

Nem tévedés: a hideg levegő jót tesz a megfázás ellen, tréninget jelent az immunrendszer számára. Az a gyermek, akit bebugyolálnak, mint egy eszkimót vagy egész nap túlfűtött szobában tartózkodik, könnyebben kap el fertőzéseket, mint az, aki hozzászokott a hideghez, és gyakran tartózkodik szabad levegőn. Az ésszerűen adagolt hideginger növeli a szervezet ellenálló képességét. A hőingadozások (pl. váltózuhany vagy meleg-hideg lábfürdő) intenzív immunológiai és hormonális reakciót vált ki a szervezetben.

Különösen gyermekekre igaz: mindig egy réteggel kevesebb ruhát adjon gyermekére annál, mint amit helyesnek gondolna! A túl melegen öltöztetett gyerek könnyen megizzad, ami viszont a bőr erős lehűléséhez vezet. A legmegfelelőbb téli ruházat laza, jól szellőző pamut vagy flanel. Tartsa azonban mindig melegen a lábakat, a vese tájékát és a füleket!

A téli hónapokban gyakori az ismételt megfázás. Az elsőszülött gyermek a legtöbb fertőzést csak akkor kapja el, amikor elkezd óvodába járni. A második gyermek viszont már kisbabakorban kap fertőzéseket, melyeket testvére az óvodából „hazahoz”.

Vannak olyan tipikus, fertőzésre hajlamos gyerekek, akik genetikai okból a kórokozókra különösen intenzíven reagálnak. Ennek egyik lehetséges oka az A-immunglobulin hiánya. E védőanyag szerepe, hogy megakadályozza a kórokozók behatolását a nyálkahártyába. Az érintett gyerekeknél a fertőzések általában hosszabb lefolyásúak, gyakrabban keletkeznek komplikációk, például középfülgyulladás. Ezek a gyermekek két fertőzés között nem tudnak igazán felerősödni, emiatt ajánlatos 2-3 hétre kivenni őket a közösségből, hogy megszakadjon a fertőzések láncolata.

Egyes vírustörzsek magas lázzal és nagyfokú gyengeséggel járó tüneteket okozhatnak, melyek komoly szövődményekkel járhatnak gyermekek és felnőttek körében egyaránt. Különösen veszélyeztetettek a szívbetegek, a krónikus légzőszervi megbetegedésben (asztma, bronchitis), epebetegségben, cukorbajban és más anyagcserezavarban, vérszegénységben vagy immunrendszeri betegségben szenvedők. Legyengült immunrendszer esetén javasolt ősztől tavaszig immunerősítő, vírus- és baktériumölő szereket szedni, 2-3 félét a következők közül:

  • Cink: 1×50 mga fertőzések elleni védelemhez;
  • C-vitamin: 3×1000 mg-ot a vírusok leküzdésére;
  • D-vitamin 5000 NE/nap étkezés előtt;
  • B-vitamin komplex: 3×1-2 tabletta immunerősítésre;
  • Béta-karotin: 1500 NE egységet a nyálkahártyák gyógyulásának serkentésére és immunerősítőként;
  • Magnézium: 2×200-300 mg, lehetőleg szerves formában, immunerősítőként és stresszoldóként;
  • Fokhagyma: 3×2 kapszula – vírus- és baktériumölőként;
  • Shii-take gombakapszula: 3×2 – vírusölőként és erősítés céljából;
  • Grépfrútmagkivonat: 3×30 csepp (a nem keserűből!) antibiotikus hatás miatt;
  • Macskakarom: 3×1-2 kapszulát immunerősítésre.

Egészítsük ki a kúrát gyógyteákkal is (bodza, hársfa, csipkebogyó, la pacho tea). A védőoltások használata vitatott, hiszen nem tudnak minden vírus ellen védelmet nyújtani, ám komoly szövődményeik is lehetnek.

Az orvos náthára, köhögésre és torokfájásra sokféle gyógyszert felírhat, ezek többsége antibiotikum, ami viszont károsítja a szervezet hasznos baktériumait is.

Létezik számtalan házi recept, mely többé-kevésbé jól bevált. Ilyen a fokhagyma mézzel, a kövirózsacsepp fülgyulladáskor vagy a tormapakolás köhögés esetén. Legjobbak azok a házi szerek vagy módszerek, melyek elősegítik a szervezet saját védekező erőinek megerősödését és támogatják a kórokozókkal vívott küzdelemben.

A megfázásra, fertőzésre való hajlam csökken rendszeres sportolás, egészséges étrend, szaunázás, gőzfürdőzés, illetve meleg-hideg váltott zuhany hatására. Utóbbi menete a következő: zuhanyozzunk olyan meleg vízzel, amelyet még épp el tudunk viselni, majd befejezésként 1-2 percen keresztül hideggel (12–18 ºC) csapassuk le testünket! A vizet a lábaktól felfelé, a szív irányába vezessük. Váltsunk ismét jó melegre, s ha átmelegedtünk, jöhet újra a hideg. Leghatásosabb, ha 3-szor megismételjük a hideg zuhanyt. Végül alaposan törülközzünk meg és bújjunk jó meleg ruhába!

Figyelem! Mivel a váltózuhany erős keringésaktiváló, álmatlanság esetén nem ajánlott este alkalmazni – reggel viszont remek ébresztő.

Dr. Balaicza Erika
belgyógyász főorvos
biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók, immunerősítés,
allergiák és intoleranciák, Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel.: 06/20-588-28-10
www.balaicza.hu

Ételpatika náthaszezonra

  • Ananász: vírusellenes, tele van gyulladáscsökkentő enzimekkel;
  • Zöldpaprika: magas C-vitamin-tartalma véd a fertőzésektől;
  • Chilipaprika: baktériumölő, nyákoldó, köptető, fájdalomcsillapító;
  • Édesgyökér: baktérium- és vírusellenes, gátolja a baktériumok megtelepedését;
  • Káposzta, karfiol: vírusellenes és sejtvédő hatóanyagokat tartalmaznak;
  • Joghurt: segíti a vírusokat megtámadó fehérvérsejtek termelődését, támogatja a bélflóra egészségét;
  • Fokhagyma: természetes antibiotikum;
  • Mustár és torma: nyákoldó, köptető hatásúak;
  • Kurkuma: intenzív gyulladáscsökkentő.
Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

ParaMedica
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.