Élelmünket a tápcsatorna – az emésztés útján – felszívódásra alkalmas, kisebb molekulákra bontja, melyek részben beépülnek szervezetünk sejtjeibe, részben lebomlanak, s az életműködésekhez szükséges energiát szolgáltatják. Az energiát nem szolgáltató tápanyagok pedig a szervezet működésében játszanak fontos szerepet. Felszívódásukat erősen befolyásolja az is, hogy milyen formában, milyen kémiai kötésben jutnak a tápcsatornába, valamint, hogy milyen a tápcsatorna állapota.
Az elfogyasztott táplálék tápanyagainak 90%-a a vékonybélből szívódik fel. A vékonybél szerkezete nagyban hozzájárul a tápanyagok minél jobb hasznosításához. Falának belső felülete erősen redőzött (a porszívó csövéhez hasonló), így igen nagy felületű. A bélnyálkahártyán kesztyűujjszerű kitüremkedések, ún. bélbolyhok vannak, melyek a felszívó felületet tovább növelik. A bélbolyhok külső felületén még kisebb bolyhocskák, ún. mikro-bolyhok tovább sokszorozzák a tápanyagok felszívására alkalmas felületet. A felnőtt ember bélnyálkahártya felszíne kb. 180 m². Ez a hatalmas felület egyrészt jó és maradéktalan felszívódást biztosíthat, másrészt rajta keresztül tápcsatornánk közvetlenül érintkezik a külvilággal.
A környezetünkben lévő számos károsító tényezővel a legkorábban bőrünk, tüdőnk, valamint tápcsatornánk találkozik, mielőtt azok bejuthatnának a véráramba. A bélrendszer nagy felülete miatt a tápcsatornára hárul a legtöbb feladat, hogy a kórokozókat – még a véráramba jutás előtt – felismerje, megtámadja és eltávolítsa. E funkciót csak úgy tudja ellátni, ha a bél immunológiailag nagyon aktív.
A bélflórát kedvezőtlen irányban befolyásoló tényezők a gyulladásos bélbetegségek, az antibiotikumok tartós szedése, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a stressz, bizonyos környezeti ártalmak, valamint a kemo- és sugárterápia. E hatásokra a bél belső egyensúlya felborul, így a tápcsatorna nem tudja megfelelően ellátni funkcióját.
Mit tehetünk ilyenkor? Egyrészt kiküszöböljük a károsító tényezőt, másrészt regeneráljuk, újraépítjük a bél mikro-flóráját a bélflórát alkotó, szervezet számára előnyös baktériumok kívülről történő visszapótlásával.
Azon élelmiszereket, amelyek az emberi szervezetbe jutva, a bélrendszer mikro-környezetének megváltoztatásával, kedvező hatással vannak az ember egészségére, funkcionális élelmiszereknek nevezzük. Ezek lehetnek probiotikus, prebiotikus és szimbiotikus élelmiszerek.
A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor-bélrendszer emésztőenzimjei nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig. Itt serkentik a probiotikumokkal bejuttatott, kedvező hatású mikroorganizmusok megtapadását, kolonizációját és szaporodását. A legfontosabb prebiotikum az inulin, mely legnagyobb mennyiségben a csicsókában található. A probiotikumok sokkal hatásosabbak, ha prebiotikummal együttesen adagolják.
A szimbiotikumok kombinálják a pre- és probiotikumok előnyeit.
Mivel a gyomor erősen savas vegyhatású, ezért a probiotikumokat úgy kell eljuttatni a vékony- és vastagbélhez, hogy ne szenvedjenek károsodást a gyomorban uralkodó alacsony pH miatt. A Vita Biosában még a gyomornál is alacsonyabb pH-érték található, ami miatt a hasznos baktériumok nyugalmi állapotban vannak, és rögtön elkezdenek szaporodni, mihelyt a gyomorba illetve a bélrendszerbe kerülnek.
Tekintsük át a pro- és prebiotikumok kedvező élettani hatásait! Javítják a bél nyálkahártyájában lévő nyirokszövet működését, serkentik annak növekedését. A bél kedvező kolonizációja fokozza a nyálkahártya védelmében fontos szerepet játszó immunglobulinok termelődését. Elősegítik a vastagbél nyálkahártya sejtjei számára energiaforrásként szolgáló, rövid szénláncú zsírsavak termelődését, ezzel a bél immunológiai éréséhez, a bélfal ellenálló képességéhez járulnak hozzá. Megakadályozzák a kártékony baktériumok megtapadását a bél falán. A tumorok kialakulásának megelőzésében a táplálkozástudomány már korábban is jelentőséget tulajdonított a rostokban dús táplálkozásnak.
A probiotikumok a koleszterin-anyagcsere különböző szintjein avatkoznak be. Egyes törzsek önmaguk képesek a koleszterinmolekula asszimilációjára és felszívódásának korlátozására. Más baktériumfajok a koleszterin szintézisét végző enzim gátlása útján képesek csökkenteni a vér koleszterinszintjét.
Bifidusbaktérium és fructo-oligoszacharida (inulin) adásával patkányokban megakadályozható volt az emlő- és májtumor kialakulása. A vastagbél daganat egyik legfőbb primer prevenciós eszköze a pre- és probiotikumok alkalmazása, ami bizonyítottan képes csökkenteni az emberben a colon daganatok előfordulását.
Mindezeket figyelembe véve, azon esetekben, ahol valamilyen károsító tényező hatására (legyen az bélgyulladás, vírusos hasmenés, antibiotikum okozta bélelváltozás, besugárzás, toxikus anyagok kiváltotta bélhurut stb.) a bél belső egyensúlya, mikrokörnyezete, ökoszisztémája megváltozik, és emiatt kedvezőtlen, kellemetlen tünetek jelentkeznek, elengedhetetlenül fontosnak látszik a probiotikumok alkalmazása. A Vita Biosa termék erre feltétlenül alkalmas mind a benne található mikroorganizmusok összetételét, arányát, mind stabilitásukat és életképességüket tekintve. Kedvező hatását különösen akkor fejti ki, ha prebiotikummal együtt alkalmazzák, mint az Inulion, vagy Inulion Forte Fruktoz kapszula. (x)
Dr. Tóth Géza
belgyógyász szakorvos
További információ: www.flavin7.com
