Számtalan feladat hárul az emberre nap, mint nap, amelyhez megfelelő lendület szükséges. Szervezetünk erejéhez mérten teljesíti ugyan feladatát, de időnként gondolataink szárnyalóbbak, mint a nyugalomra vágyó, pihenést diktáló testünk. Jogos a kérdés: vajon mindez természetes, vagy energiaellátásunk nem működik megfelelően?
Dr. Peter D. Mitchell Nobel Díjas kutatónak köszönhetően több mint 30 éve ismerjük a Q10 koenzim energiatermelésben való nélkülözhetetlen szerepét. Ha a szervezetünk Q10 szintje nem kielégítő, az energiatermelési zavarokhoz vezethet. A fokozott igénybevételnek kitett szív- és vázizmok normális működéséhez azonban elengedhetetlen, hogy szervezetünkben elegendő mennyiségű Q10 legyen! A megfelelő Q10 ellátottság hozzájárulhat a szív egészséges működésének fenntartásához, elősegítheti a normális vérnyomás megtartását.
Honnan kerülhet Q10 a szervezetünkbe?
Mennyi Q10-et fogyaszthatunk?
Klinikai tanulmányok2 szerint a Q10 fogyasztás akár több száz milligrammos (egyes adatok szerint akár 1200 mg/nap) mennyiségben is biztonságos. Az eredmények azt mutatják, hogy az étrend-kiegészítőként fogyasztott Q10 nem halmozódik fel a plazmában, illetve a szövetekben a fogyasztás megszűntetése után, így az étrend-kiegészítőként alkalmazott Q10 rendkívül biztonságosnak tekinthető.
Persze ez nem jelenti azt, hogy naponta több száz milligramm Q10-et kellene fogyasztanunk! Az étrend-kiegészítők általában napi 10-90 mg Q10 dózist tartalmaznak. Sportolóknak, illetve fokozott fizikai és szellemi igénybevétel esetén, valamint idős korban több Q10-re lehet szükségünk, így ennek megfelelően érdemes meghatározni a napi Q10 kiegészítés mértékét.
Fordítsunk nagyobb figyelmet szervezetünk jelzéseire, hogy képesek legyünk erősíteni, ha támogatásra szorul! A Q10 koenzim természetes módon adja vissza szervezetünk energiáját, ezért ajánlott a Q10 szedése mindenkinek 35 éves kor felett, illetve azok számára, akiknek „szívügyük” a szív- és érrendszer egészségének fenntartása!
(X)
1Overvad K, Diamant B, Holm L, Holmer G, Mortensen SA, Stender S. Coenzyme Q10 in health and disease. Eur J Clin Nutr. 1999;53(10):764-770. Weber C. Dietary intake and absorption of coenzyme Q. In: Kagan VE, Quinn PJ,eds. Coenzyme Q: Molecular Mechanisms in Health and Disease. Boca Raton: CRC Press; 2001:209-215.
2Hidaka T, Fujii K: Biofactors 2008; 32. (1-4): 199-208.
