Mi a baj a férfiakkal?
A civilizáció világában nagy teher nehezedik a mai férfira, ha versenyben akar maradni, sikeres lenni mind a munkahelyén, mind a privát életében. Nem lehet gyenge, elpuhult, a testi erőnlét ugyanis alapfeltétel, hogy elviseljük, fel tudjuk venni a harcot a munkahelyi stresszel és nyomással.
A férfiak zöme nem gondolja, hogy ő is lehet meddő. A Testnevelési Egyetem egyik évfolyamának férfi hallgatóit vizsgálva kiderült, hogy a fiatal férfiak jelentős százalékban terméketlenek, egyrészt a stressz okozta teljesítménykényszer, másrészt a teljesítményt fokozó különböző szerek miatt.
A meddőség hátterében tehát, egyrészt a stressz áll. A hormonrendszer működésére ugyanis hatással van mind a munkahelyi, mind a családi, mind a környezeti stressz.
Felelőssé tehető továbbá az ülő életmód. A spermiumokat tároló herék a sok ülés során egy fokkal melegebb környezetben vannak, s a meleg csökkenti az életképességüket.
E negatív folyamatban szintén fontos szerepet játszanak az élelmiszerekkel bevitt vegyi anyagok, összességében a vitamin- és ásványi anyaghiányos, egészségtelen élelmiszerek, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a kávé, a növekvő légszennyezettség és egyéb káros környezeti hatások.
A férfi megtermékenyítőképesség tekintetében meghatározó a spermiumszám , a spermiumok mozgékonysága és morfológiája. Az utóbbi 80 év során az átlagos spermiumszám 40 évente feleződött, jelenleg közelíti a kritikusan alacsony (20M/ml) értéket. Az első felmérések 1938-ban készültek. Akkor még átlagosan 120 millió spermium volt 1 ml ondóban. Ez a szám a ‹80-es évekre 70 millióra csökkent, napjainkban 30 millió és ha a tendencia ilyen ütemben folytatódik, akkor 2035-re a kritikus 20 milliós érték alá csökkenhet, amely érték alatt nem következik be a megtermékenyítés.
Amerikai statisztikai adatok szerint a 20 év alatti fiatal férfiaknak spermaképe gyengébb a korábbi, hasonló korú generáció adataihoz képest.
Ezzel szemben az egészségtudatos 30 feletti férfiaknál az elmúlt években a spermaminőségben 3-4%-os örvendetes javulás mutatkozik.
Ketyeg a biológiai óra
A gyermekvállalás a nőkhöz hasonlóan a férfiaknál is későbbre tolódott: 1990-ben átlagosan 28 évesen, míg 2013-ban 34 évesen lettek apák a férfiak.
Fontos tudnunk, hogy pubertás kortól a fiúk spermiumszáma folyamatosan csökken, tehát az öregedéssel egyre kevesebb.
Nem mindegy tehát, hogy a férfiak mikor válnak apává, egyrészt mivel az idősödéssel gyengül a megtermékenyítő képesség, másrészt az évek során a spermiumok oxidatív gyökök általi sérülése növeli a babák veleszületett betegségeinek a rizikóját.
Szánjunk időt, néhány hónapot arra is, hogy megtisztítsuk szervezetünket az alkohol, dohány, gyógyszerek és egyéb káros anyagok maradványaitól. Három hónappal a tervezett fogamzás előtt a pár mindkét tagjának ajánlott megfelelő gyógynövénytartalmú vitamin-készítményeket szedni, amelyek segítik a spermiumképződést és a fogamzási készséget. A vitamin-nyomelem-antioxidáns kúra sokaknak segít megelőzni a drámai felismerést, hogy „nem jön a baba”.
Prof. Dr. Ösapay György
MTA doktora, egyetemi tanár, gyógyszerkutató