Gyakran alábecsülik a különböző kórokozók egészségre és agyra gyakorolt káros hatását, többek között egyes tumorok, leukémia, emlőrák, tüdőrák, májrák és nőgyógyászati daganatok, az agy megbetegedései közül például skizofrénia, depresszió, bipoláris rendellenesség és kényszeres cselekvéssel járó megbetegedések kialakulását segíthetik elő. A vírusok gyaníthatóan hozzájárulhatnak az emberi magatartásformák, hajlamok megváltozásához, például elősegíthetik a homoszexualitás és az autizmus megjelenését.
Az immunrendszer megfelelő működésének biztosításával, vélhetően jelentősen csökkenteni lehetne e megbetegedések előfordulását. Kitűnő példa erre az ún. Eppstein Barr vírus, amely csak akkor okoz rákot, ha az immunrendszer legyengül. Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek például szervátültetett betegeknél a rákmegbetegedések számát 400%-kal növelik.
Az áldozat elfogyasztása után, a kórokozó a ragadozó bélrendszerében eredményesen szaporodik, majd a macska ürülékével együtt távozik és potenciálisan megfertőzi a környezetet. A macskák fertőződésük után 1-2 hétig ürítenek Toxoplasma gondii-t, később soha nem, akkor sem, ha újra elkapják a fertőzést.
Az akut fertőzés influenzához hasonló tünetekkel jár: gyengeség, fáradtság, izomfájdalom, alsótesti fájdalom, nyirokcsomó megnagyobbodás, nyakmerevség, torokfájás, hányinger, hasmenés, láz.
A terhesség alatti akut fertőzés esetén a parazita a placentán keresztül megfertőzheti a magzatot, ami spontán vetéléshez, a magzat elhalásához, értelmi fogyatékossághoz, szemgyulladáshoz, vaksághoz, süketséghez, epilepsziához, vízfejűséghez, agykárokhoz, az agy elmeszesedéséhez vezethet. A fertőzés csak akkor veszélyes, ha éppen a terhesség alatt vagy közvetlenül előtte történik, illetve korábbi fertőződés esetében akkor, ha a terhesség alatt az immunrendszer legyengül, s a parazita újra aktiválódik.
A paraziták pár nap, illetve hét alatt cisztákat képeznek az agysejtekben, de előfordulhatnak az izomszövetekben, májban, lépben és a szívben is. A ciszták a későbbiekben az ún. latens fertőzésért felelősek. A megfelelően működő immunrendszer hatékonyan gátolja a kórokozók szaporodását. Gyengülése esetén (pl. AIDS, túlzott kortikoszteroid kezelés, kemoterápia), újra aktív, akut fázis következhet.
A latens fertőzés, amely Magyarországon az idősebb korosztályoknál, akár az 50-80%-ot is elérheti látszólag tünetmentes, de számos betegség valószínűségét megnövelheti, illetve jelentős viselkedésváltozásokat okozhat, megváltoztatva a fertőzöttek jellemét, magatartását.
Franciaországban, ahol a népesség 82-84%-a fertőzött, 50%-al több az első epizódos skizofrénia betegek száma, mint Angliában, ahol a fertőzöttség kb. 20%-ot ér el. (Jellemző, hogy a skizofréniára alkalmazott gyógyszerek egy része parazitaölő hatással is rendelkezik.) Több felmérésben kimutatták, hogy a parazita 260-600%-kal növeli a közlekedési balesetek rizikóját, vélhetően azért, mert a kórokozó növeli a reakcióidőt és lassítja a reflexeket, rontja a koncentrációs képességet. Ebből kifolyólag a munkahelyi és egyéb balesetek száma is jelentősen növekedhet a fertőzötteknél.
A paraziták tehát gondolkodásunkat, agyunkat, magatartásunkat, viselkedésünket is képesek jelentősen megváltoztatni. A fertőzötteknek általában kisebbek a gátlásaik, rizikókedvelőbbek, önvádolóak, bizonytalanok, bűntudatosak, aggódóak, gyakrabban kételkednek önmagukban.
A férfiakra jellemző az alacsonyabb IQ, az antiszociális, gyanakvó, féltékeny, bizalmatlan viselkedés, így kevésbé vonzóak a nők számára.
A fertőzött nők ezzel szemben intelligensebbek, kitartóak, kötelességtudóak, barátságosak, kapcsolatteremtőek, vonzóbbak a férfiak számára. A tulajdonságok annál erősebbek, minél hosszabb ideig voltak fertőzöttek az érintettek.
A megelőzés érdekében érdemes például naponta cserélni a macskaalmot vagy homokot, mivel az ürített kórozó eltemetve 1-2 évig fertőző marad, de szabad levegőn is 1-2 hónapig életben marad. Gyerekekre ugyanezért veszélyes a takarás nélküli homokozó, bár a kórokozót cipőtalpon is behurcolhatjuk a lakásba. A kockázatot fokozza a kertészkedés, illetve a mosatlan zöldség és gyümölcs fogyasztása is.
A fertőzött állatok húsa is veszélyes nyersen, de a min. 67 °C fokon történő sütést, főzést a kórokozó nem éli túl, ugyanígy a mélyhűtött termék is veszélytelen, mert –12 fokon a parazita 2 napon belül elpusztul. Kerülni kell emellett a pasztörizálatlan tej (főleg kecsketej) fogyasztását is. Fontos emellett a konyhai higiénia, az alapos kézmosás, és a konyhai eszközök tisztán tartása is.
Az immunrendszer egyensúlyának szempontjából jelentős szerepük lehet a gyógygomba kivonatoknak, hiszen nem csak antibakteriális és antivirális hatásukat mutatták ki, hanem igazolták egysejtű parazita ellenes hatásukat is. A nagytestű gyógygombák ugyanazt a nedves, meleg közeget kedvelik, mint a Toxoplasma gondii. A túlélés érdekében védekezniük kellett az ebben a közegben burjánzó kórokozókkal, baktériumokkal, parazitákkal szemben. A gyógygombák éppen ezt a túlélési „ösztönüket” adják tovább az emberi szervezetnek, és hatástalanítják vagy csökkentik a kórokozók emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait.
Talán a speciális gyógygomba kivonatok az egyetlen olyan hatóanyagok, melyek képesek az immunrendszer teljes skálájának szabályozására, aktiválására. Egyes nyugati országokban a Toxoplasma gondii fertőzés a 3. leggyakoribb halálok az élelmiszer eredetű fertőzések között. A parazita épp az immunsejtek egy részét, a falósejteket és a dendritikus sejteket használja Trójai falóként arra, hogy őt a szervezet minden részébe – így az agyba is – elszállítsák. Ugyanezek az immunsejtek – megfelelően aktiválva – nem segítik, hanem elpusztítják, vagy sakkban tartják a betolakodó kórokozókat.
Varga Gábor, hatóanyag-kutató
További info:
www.apigenin.de, www.apigenin.hu, www.vargadiet.hu, www.patkonyelv.hu
tel.: 36/70-423-1127, maximmunbudapestszilvi@gmail.com
