Szívünk védelmében
Magyarországon – a KSH adatai alapján – a halálozások 50%-ért felelős az említett betegség. Az egyik fő kockázati tényező a magas koleszterinszint, ami ma Magyarországon minden második emberre jellemző.
Úgy tűnik, továbbra sem figyelünk a koleszterinszintünkre és szívünk egészségére. Az adatok szerint, 2008-ban még mindig valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta minden második ember halálát. A halálozási okokkal kapcsolatban az OEFI (Országos Egészségfejlesztési Intézet) 2008 decemberében publikálta először a KSH adatokat. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Kardiológiai Intézet éppen ezért 2009. év elején kampányt indított, hogy felhívja a lakosság figyelmét a szív- és érrendszeri betegségekre és a koleszterinproblémákra. E téren még mindig nem túl fényes a hazai helyzet: Magyarország halálozási statisztikáiban még mindig első helyen áll a szív-érrendszeri halálozás, ami az európai viszonylatban csupán a harmadik.
Magyarországon az 50 év feletti férfiak még várható élettartama mindössze 23 év, amiből átlagosan csupán 11 évet töltenek el egészségesen.
A hölgyek esetében még rosszabb a helyzet: tavaly több nő halt meg szív- és érrendszeri betegségben, mint az azt megelőző esztendőkben. Ráadásul, a keringési problémákra visszavezethető halálesetek között a hölgyek száma 8000 fővel meghaladja a férfiakét.
Maga az „ateroszklerózis” szó (a görög „athera” – kása és „sklerosis” – megkeményedés szavak összetétele) jól magyarázza, mi történik az erekkel, melyeket utolért ez a betegség. Kezdetben a koleszterin lerakódásai laza anyagot képeznek, majd ezekből a lerakódásokból lemezek képződnek, melyek leszűkítik az erek keresztmetszetét. Az érfal elveszti rugalmasságát és megvastagszik. A megváltozott erek már nem tudják hibátlanul ellátni feladatukat, zavar keletkezik a vérkeringésben.
A probléma azonban ott van, hogy ez a folyamat az ember számára észrevétlenül zajlik le. Akkor kezdünk odafigyelni a vér koleszterinszintjére, valamint az erek állapotára, amikor már fellépnek az ateroszklerózis súlyosabb következményei:
A népi gyógyászatban a másik leggyakrabban alkalmazott „szívgyógyszer” a galagonya. Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta. Ez utóbbi alkalmazásmódot a későbbi klinikai vizsgálatok is igazolták, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele.
Használjuk ezért e természetes segítőket ne csupán a problémák megjelenésekor, hanem még időben, megelőzésként is!
Árendás László
természetgyógyász
életmód-tanácsadó terapeuta
