Irodai munka és derékfájás
Szinte nincs olyan ember, akinek valaha ne fájt volna a dereka. Kónikus derékfájdalommal már többen fordulnak orvoshoz, s az első 6 hét alatt általában enyhülnek is a panaszok, ám gyakran egy éven túl is fennmaradnak.
A Canadian Medical Association Journal közelmúltban megjelent cikke szerint a gyakori derékfájdalom hátterében olyan tényezők állnak, mint a késői kezelések, a kényszertartások és a nem megfelelő munkahelyi körülmények.
Ausztrál és brazil kutatók 33 tanulmányt tekintettek át, amelyek több mint 11 ezer beteg esetleírását tartalmazták. A páciensek derékfájdalmukkal valamennyien orvoshoz fordultak. A kezelés hatására mind a fájdalom, mind a mozgáskorlátozottság jelentősen csökkent az első 6 hét során, majd a javulás lelassult. A tünetek akár több mint egy évig is fennmaradtak, bár intenzitásuk kb. 10%-ra csökkent. Krónikus betegségnél – szintén egyéves távlatban – a javulás csupán 50%-os volt. Ennek oka többek közt abban keresendő, hogy egy idő után már maguk a páciensek sem hiszik, hogy fájdalom nélkül élhetnek, és nem tesznek lépéseket a megoldás felé.
Mivel a fájdalomnak nem csak forrása lehet a stressz, de ronthat is a már kialakult problémán, fontos lenne a stresszkezelés helyes módjainak megtanulása és rendszeres gyakorlása is.
Emellett elengedhetetlen a törzs tartóizmainak, a hát- és a hasizomnak az erősítése, amiben hatalmas segítséget jelenthet a gyógytornász, a személyi edző vagy a szakorvos által személyre szabottan felépített mozgásprogram.
A holisztikus szemléletnek az ortopédiában is jelentősége van, hiszen a mozgásszervi problémákat sosem szabad elszigetelten vizsgálni.
Ezek a szervek egységes rendszert alkotnak, amelyeket ennek szellemében kell kezelni.
Amikor egy beteg ortopédushoz fordul, fontos, hogy az egész testet átnézzük, ugyanis csak így lehet az egymással összefüggő szervrendszereket vizsgálni.
Tény, hogy a gerinc viseli a legnagyobb terhelést, ezért ez a legsérülékenyebb terület. Mivel erre épül rá az összes végtag, ha valakinek a vállában, karjában, lábában van probléma, sőt, akár a mellkasában vagy a hasában érez fájdalmat, a gerincet is vizsgálni kell, nem onnan ered-e a baj.
Két nagy időbeli blokk van az ember életében: munka és pihenés, ezekre érdemes tehát koncentrálni a gerinc védelme szempontjából is.
Munkában – Az íróasztal előtt az optimális ülés kiválasztásához jó tudni, hogy a térdeplő széknek csak az eredeti fajtáját tekinthetjük hasznosnak, amely rugalmas és több pozícióba állítható.
A merev típusok nem mondhatóak egészségesnek, sőt kimondottan gyakran okoznak térdízületi panaszt. Ha labdán ülünk, a megfelelő méret kiválasztására kell figyelni: derékszögben kell lennie a csípőnek és a térdnek is.
Ideális ülést biztosít az ún. aktív ékpárna, amely előrefelé egy kissé lejt, így automatikusan élettani helyzetbe hozza a deréktáji gerincet, valamint instabilitása révén lazítja és erősíti a mély hátizomzatot. Egyik eszközt sem szabad folyamatosan használni, lassanként kell hozzászoktatni a szervezetet.
Alvás közben – Meg kell találnunk a megfelelő testhelyzetet, amely ortopédiai szempontból leginkább az oldalt fekvés felhúzott lábakkal magzatpózban, esetleg a hanyattfekvés is jó lehet, ám a hason fekvés semmiképp nem előnyös a nyaki gerincnek, amely amúgy is túl van terhelve.
A párnák közül hasznos lehet az anatómiai párna, a hengerpárna, a búzapelyvával töltött párna, illetve ezek váltogatása.
Fentiekből láthatjuk, hogy a gerinc időskori egészségét hosszú évtizedek „befektetésének” kell tekintenünk.
Dr. Dobos Márta
ortopéd szakorvos
oxygenmedical.hu
