Elhízás… Horkolás… Szívbaj!
Egyre fiatalabb korosztályt érint a napjainkra népbetegségnek számító elhízás, ami az egyik fő kiváltó oka az alvásminőséget jelentősen rontó horkolásnak, illetve az alvás közben jelentkező légzéskimaradásnak (alvási apnoe betegség). Gyakorisága olyan drasztikusan növekszik, hogy a tudósok már újabb civilizációs betegségként emlegetik.
Az American Journal of Epidemiology folyóiratban közölt kutatásban arra hívják fel a figyelmet, hogy a fejlett országokban mára járványos méreteket öltő elhízás egy igen kockázatos következményével is szembe kell néznünk a jövőben: az alvási apnoe betegség terjedésével.
A túlsúlyos személyeknél a testi adottságok miatt is jellemzőbb az alvás közbeni légzéskimaradás, de az összefüggés fordítva is igaz: a horkolás és az alvási apnoe növeli az elhízás kockázatát.
Az alvás közbeni légzéskimaradás tünetei alattomosan jelentkeznek, először rendszerint a hálótárs veszi észre a horkolást, illetve a légzéskimaradást követő hirtelen, hangos levegővételt. A betegek számára sokszor nem egyértelmű, hogy nappali fáradtságukat, koncentrációs problémáikat, teljesítőképességük romlását alvási apnoe okozhatja. A légzéskimaradások miatt megzavart alvás ugyanis semmiképp nem pihentető, hosszútávon pedig számos komoly probléma – magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz – előidézője lehet.
Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistájának megfogalmazása szerint „az alvási apnoe szindróma során a garat izmok ellazulnak, valamint a nyelvgyök hátracsúszik, és ez megakadályozza, hogy elegendő levegő jusson a tüdőbe. Az agyban ezért oxigén hiány és széndioxid többlet lép fel, majd egy hirtelen horkantással felszabadulnak a légutak. Mivel ez többször is megismétlődik az éjszaka során, az alvás nyugtalanná válik, és nem piheni ki magát rendesen az illető, aminek következtében a vérnyomása megemelkedik. Ma már elfogadott tény, hogy az alvási apnoe szindróma hipertóniát okozhat.”
Egy 1520 személy bevonásával végzett kutatás során a 30 és 70 év közötti résztvevőknél alvásvizsgálatot végeztek. Az alvási apnoe betegségben szenvedők 14%-os aránya, az 1988-1994-ig tartó időszakhoz képest a vizsgálat 2007–2010-ig tartó szakaszában 55%-ra nőtt, s ez a kutatók véleménye szerint döntően az ez időszakra felszedett plusz kilók számából adódik. A több éven át zajló kutatás eredményeit az egész Egyesült Államokra extrapolálva, becsléseik szerint jelenleg a 30–49 éves férfiak 10%-a érintett a betegség tüneteitől. Ez az arány 50–70 év között már 17%. Nők esetében, ugyanezen korcsoportokat figyelembe véve 3, illetve 9%-os arányokat kapunk. Nemtől és életkortól függetlenül azonban minden csoportban megfigyelhető, hogy a tünetek elsősorban a nagyobb testsúlyú személyeknél jelentkeztek.
Változtasson! Az elhízás, mint rizikófaktor mellett az alvási apnoe gyakrabban jelentkezik férfiaknál, idősebb életkorban és genetikai hajlam esetén. A problémára azonban létezik megoldás. Az alvási apnoe leggyakoribb kezelési módja az ún. pozitív nyomású légsín terápia, vagy CPAP-terápia. A kezelés lényege, hogy jól záródó és a beteg által jól tolerálható, speciális anyagból készült orrmaszk vagy orr-száj maszk segítségével folyamatos pozitív levegőnyomást biztosít a felsőlégutakon keresztül a tüdő felé, így segítve a szabad és akadálymentes légzést alvás közben. Életmódváltással és testsúlycsökkenéssel egybekötve, az eszköz segítségével az alvási apnoe szövődményei is megelőzhetők.
dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus főorvos
sleepcenter.hu