A túlhajszoltság szív- és érrendszeri következményei
A stressz és a magas vérnyomás szoros kapcsolatban áll egymással, így nem csupán jókedvünk és közérzetünk miatt fontos a stressz csökkentése, hanem az egészségünk miatt is. Kényelmetlen szituációkban ugyanis az adrenalin és noradrenalin szintje megemelkedik, az erek összehúzódnak, a vérnyomás emelkedik, a szív elkezd erősebben pumpálni. Következmény: az erek fala veszít rugalmasságából, apró sérülések, majd egyenetlenségek keletkeznek rajta.
A fiatalok többségét stressz és helytelen életmód jellemzi. Az egyetemi vizsgák és a később is fennálló teljesítménykényszer miatt szinte mindennapos a stressz. A romboló életvitel azonban az egyetem falai közt nem ér véget. A fiatalok nagy része nem fordít elegendő időt és energiát sem a megfelelő táplálkozásra, sem a kellő mennyiségű alvásra, sem pedig rendszeres testmozgásra, pedig ezek mind nagy segítséget nyújtanának a magas vérnyomás elleni küzdelemben.
Hazai statisztikák szerint, a fiatalok kb. 3%-a hipertóniás, melynek a stresszen kívül fő oka az elhízás. A túlsúly növeli a magas vérnyomás és a cukorbetegség rizikóját, utóbbi szintén hipertóniához vezethet.
Jó hír azonban, hogy a fiatalok csak ritkán produkálnak tartósan 140/90 Hgmm feletti értékeket, azonban a magas-normális vérnyomás (>130/80 Hgmm) ennél jóval gyakoribb. Innen már csak egy ugrás a betegség kialakulása, így ha gyógyszer nem is, de életmód-változtatás és rendszeres kontroll javasolt. Ilyenkor általában megfelelő diétát és rendszeres, pulzusszám emelő mozgást ajánlanak a szakemberek.
Emlékeztetőül, a vérnyomásemelő tényezők: elhízás, túlzott só fogyasztás, egyes betegségek, fogamzásgátló tabletták, végül a stressz, melynek kezelésére számos stresszoldó módszert alkalmazhatunk.
Dr. Kapocsi Judit PhD.
Med. habil. egyetemi docens, kardiológus, belgyógyász
Trombózisközpont
