Szétválasztó diéta, testkontroll, vegetáriánus, vegán, mediterrán, low carb, paleolit, ketogén… a fehérjék közül se a húst, se a tojást, se a tejtermékeket; a zsírok közül se a növényi, se az állati eredetű zsírokat; a szénhidrátok közül se a cukrokat, se a gabonaféléket, se a fruktózban gazdag gyümölcsöket, vagy akár a zöldségek közül a lektintartalmú hüvelyeseket nem ajánlja minden irányzat teljes egyetértésben, de a salátafélék bőséges fogyasztására az összes diéta buzdítja követőit.
Sokaknak a saláták nem tartoznak a kedvenc ételei közé, annyit tudnak csak róluk, hogy egészségesek, s már ennyi is elég kellene, hogy legyen ahhoz, hogy minden nap szerepeljen az étlapon.
Pláne, ha azt is tudnák, hogy a salátának nevezett leveles zöldségek a legtöbb zöldségnél sokkal egészségesebbek, mivel a levél tápanyag-összetételben jelentősen különbözik, gyakran értékesebb, mint a növény többi része. Ezekben a leveles zöldségekben sokkal koncentráltabban vannak jelen egyes vitaminok és ásványi anyagok, ugyanakkor mentesek a keményítőtől. A levelekben található klorofil molekuláris összetétele hasonlít az emberi vérhez, az egyes íz- és rostanyagok pedig csodát művelnek az emésztőrendszerünkkel.
Az egyes saláták íze között nagy a különbség, így némi válogatás után mindenki megtalálhatja a számára megfelelőket, melyekből csodás salátakölteményeket varázsolhat. Még egészségesebbé tehetjük salátánkat, ha a benne található, zsírban oldódó vitaminok jobb felszívódása érdekében valamilyen hidegen sajtolt, finom salátaolajat is hozzákeverünk. A tetejére szórt értékes magvakkal – például tökmaggal, fenyőmaggal, dióval, mandulával, napraforgómaggal – díszíthetjük, gazdagíthatjuk salátánkat.
A válogatás megkönnyítéséhez, kedvcsinálóként, íme, néhány hasznos információ a boltokban könnyen hozzáférhető néhány salátafajtáról:
Fejes saláta – A világ legkedveltebb salátaféléje, mely nagy mennyiségben tartalmaz többek között C-, B- és K-vitamint, kalciumot és káliumot. Minél élénkebb a saláta színe, annál több értékes anyagot tartalmaz. A gyomor, az emésztőrendszer mellett jó hatást gyakorol az agyra, segíti a vérképzést is.
Jégsaláta – Más néven iceberg saláta, tömör fejet képez, vastag, húsos, ropogós levelekkel, igen magas víztartalommal. Sokáig, akár egy hétig is eltartható, alacsonyabb tápanyagtartalmú, de vasban gazdag és magas rosttartalmú, így jótékonyan hat az emésztőrendszerre.
Rukkola – Intenzív ízű, enyhén csípős salátaféle, mely a mediterrán térségből származik. Igazi vitaminbomba, mely folsavat, béta-karotint, B-komplex vitaminok egész sorát, C- és K-vitamint, nagyobb mennyiségű rezet és vasat tartalmaz. Vértisztító hatású és csökkenti a gyulladásokat. Magas jódtartalma miatt egyedül pajzsmirigyproblémák esetén korlátozzuk a fogyasztását!
Madársaláta – Más néven galambbegy saláta, melyet a saláták királynőjeként is emlegetnek. 93%-os víztartalma mellett kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a fejes saláta, de jelentős a B6-vitamin és a béta-karotin tartalma is. A növényvilágban csupán a petrezselyemzöld előzi meg a vastartalmát. Jódtartalma (a rukkolához hasonlóan) szintén magas. Hasznos lehet kismamák számára, ugyanis már 100g fedezi a napi folsavszükséglet felét.
Római saláta – Leginkább a Cézár-saláta fő összetevőjeként ismert ez a hosszú levelű salátaféle, melynek húsos, ropogós levelei enyhén dióra emlékezető ízűek. Nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, B3-, B6- és C-vitamint, káliumot, folsavat, mangánt és krómot. Már 100 gramm római saláta a napi K-vitamin szükségletünk 150%-át, C-vitamin szükségletünk 60%-át fedezi. Serkenti az epe termelését, kedvezően hat a májműködésre és a vérnyomásra.
