Kell egy kis szíverősítő!
C-vitamin: az egyik legfontosabb szív- és érvédő anyag. Jelentős szerepet játszik a koleszterint tartalmazó epesavak termelésében és a zsírsavak sejten belüli szállításában, így indirekt módon csökkenti a vérzsírokat is. Segíti az oxigénszállítást és hozzájárul ahhoz, hogy a szövetekben felhasznált E-vitamin újra aktiválódjon. A natúr aszkorbinsavnál lényegesen jobban szívódik fel és hasznosul a sejtekben, ha a természetes C-vitamin kalciummal összekötve kerül be a szervezetbe – C-vitamin észter. A védelmet kifejtő hatásos mennyiség 1500–3500 mg/nap között van, de Linus Pauling, Nobel-díjas tudós a betegségek kezelése céljából akár 6000–18 000 mg-ot is javasolt tartós használatra (ő lizinnel kombináltan tartotta a leghatásosabbnak). Sajnos a világon mindenütt ajánlott és elfogadott napi adag ma mindössze 60 mg – ez Szent-Györgyi Albert szerint nem egészségvédelemhez, hanem csupán a skorbut megelőzéséhez elegendő.
Q 10-vitamin: A szív- és érrendszeri betegek vérében sokkal kevesebb van belőle. Ha szívműtétek előtt 2 hónappal napi 3×10 mg, később 3×20 mg, majd 1 hónap múlva tartósan 3×10 mg Q 10-vitamint adnak a betegeknek, azok sokkal hamarabb talpra állnak, gyógyszereik adagja általában csökkenthető. A szívinfarktus után kezelteknél az állapot hamarabb stabilizálódik, kevesebb a szövődmény, a betegek túlélési esélyei sokat javulnak, anginásoknál pedig csökken a rohamok gyakorisága és intenzitása, a gyógyszerek adagja és száma is általában csökkenthető.
Béta-karotin és licopin: mindkét vegyület fontos antioxidáns hatású festék, mely elsősorban a sárgás és pirosas zöldségekben, gyümölcsökben található: sárgarépa, paradicsom, brokkoli, grépfrút, sárgabarack, sütőtök, csipkebogyó stb. A paradicsom különösen gazdag a karotinoidok családjába tartozó licopin nevű festékben, mely nagyon aktív szabad gyök közömbösítő hatással is rendelkezik. A sejtregenerálásban hatékonyságát tovább erősíti a béta-karotin, a C- és E-vitamin, valamint a szelén is. A sejtvédő hatását a folsav és a B 6-vitamin teszi teljessé. Hatékonyságuk kombinálva még jobban érvényesül, ám nem célszerű szünet nélkül nagy adagban szedni őket, általában elegendő évi 2-3 alkalommal 1-2 hónapos kúrát végezni.
L-karnitin: a zsírmolekulák elszállításában és lebontásában működik aktívan közre. Segít a zsírokat átjuttatni a mitokondriumok membránján, miközben a sejtből salakanyagokat juttat kifelé. Bár valamennyi a szervezetben is termelődik – a májban, a vesében és az agyban –, ám az izmoknak és a szívnek külső forrásra is szüksége van. Legtöbb karnitin a birka- és bárányhúsban, a tejtermékekben, az avokadóban és a búzacsírában található. A szervezetnek az elegendő karnitin termeléséhez szüksége van vasra, C-, B 3 -, B 6 ,- és B 12 -vitaminra, valamint folsavra. Plusz karnitinbevitelre elsősorban a sportolóknak, a szív- és érbetegeknek, a magas vérzsírral rendelkezőknek, az elhízottaknak, a vegetáriusoknak és az idősebbeknek van szükségük. Hatásos kiegészítője lehet a diétáknak, fogyókúráknak és a méregtelenítésnek is.
Magnézium, kálium és kalcium: a szívizom erejét fokozó legfontosabb ásványok. A Mg és a K hiánya vérnyomásemelkedést, érszűkületet és ödémát idézhet elő. A kalcium hamar oldja a szívkoszorúerek görcsét. A Mg orotsavval kombinálva sokkal jobban hat az erekre, fokozottabban véd a meszesedés ellen.
Gyógyír a növényekből
A vörösbor – magas flavonoidtartalma miatt – napi 1, maximum 2 dl mennyiségben nagyon jó antioxidáns, véd a sejtkárosító szabadgyökök ellen, és gátolja az érelmeszesedést. Az alkohol jó zsíroldó, de a szőlőben ezen kívül található rezveratrol is közrejátszik a jótékony hatás elérésében. A vörösbor quercetin nevű alkotója a vizsgálatok szerint erélyes immunerősítő (még degeneratív elváltozások esetén is). Akik nem szeretik a bort, vagy egészségi okokból tartózkodnak tőle, vörösborkapszulát is fogyaszthatnak, ami még májbetegek számára is megengedett.
A vöröshagyma és a fokhagyma kéntartalmú vegyülete, a metilallil-diszulfid, az ajoen és a relatív magas acetilszalicilsav gátolja a véralvadást, hígítja a vért, csökkenti a vérzsírokat, a fájdalmat és a gyulladást.
Érzékenyebb gyomrúak és a kellemetlen lehelet miatt aggódók fokhagyma- és vöröshagyma-kivonatokat tartalmazó készítményeket is választhatnak, melyek már évek óta kaphatók Magyarországon.
A gingko biloba szintén sok flavonoidot tartalmaz, ezért kiválóan alkalmazható érvédő, szív- és agyi keringésjavító szerként. Jelentősen fokozza az agyi anyagcserét, csökkenti a keringéssel összefüggő fülzúgást és szédülést is.
A fagyöngy, a galagonya és a kökény jelentősen fokozzák a szívizom erejét, tágítják az ereket és segítenek a szívritmus szabályozásában is.
Shii take gomba: rendszeres fogyasztása (eritadenintartalma miatt) jelentősen csökkenti a vér koleszterinszintjét, így véd a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulása ellen, továbbá szerepet játszik az agyvérzés megelőzésében is.
Legfontosabb érelmeszesedést és vérnyomást csökkentő zöldségek és gyümölcsök
Alma: pektintartalma csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, megköti az ereket is roncsoló nehézfémeket (pl. ólom és higany), támogatja a szívműködést.
Articsóka: 6-12 héten keresztüli fogyasztása jelentősen csökkenti az LDL koleszterin és a triglicerid szintjét, mivel fokozza a zsíranyagcserét és aktiválja a májműködést.
Banán: vízhajtó és vérnyomáscsökkentő hatását magas káliumtartalmának köszönheti, rengeteg A-, B- és C-vitamint tartalmaz, ezért jó érvédő, de rendszeres fogyasztása a koleszterinszintet is kedvezően befolyásolja.
Eper: nagy mennyiségű karotint, C-vitamint, folsavat, mangánt és káliumot tartalmaz, ezért védi az érfalat, de vízhajtó és vérnyomáscsökkentő is.
Édesköménygumó: közismert puffadáscsökkentő, kitűnő vérzsírrendező, magas kálium-, illetve C-vitamin-tartalmának köszönhetően, jó érvédő is.
Káposzta: A-vitamin-tartalma még a brokkoliét is meghaladja, jó adag gyökfogó B-, C- és E-vitamint is tartalmaz, így védi az érfalat. Rostjai aktiválják az anyagcserét, csökkentik a vérzsírszintet.
Karfiol: vízhajtó, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és aktiválja az anyagcserét.
Zöldborsó: nagyon sok magnéziumot és nukleinsavat is tartalmaz a ballasztanyagokon kívül, ezért védi az ereket, a szívet és csökkenti a koleszterinszintet.
Mit tehetünk még?
Tartsunk rendszeresen zöldség-, gyümölcs- és léböjtnapokat, hogy megtisztuljunk a feleslegtől, csökkentsük a szív terhelését.
Együnk meg nyersen napi 1 kg zöldséget és gyümölcsöt, hogy a bennük található rostok megkössék és magukkal vigyék a felesleges zsírokat, szénhidrátokat, és elegendő vitaminhoz, ásványhoz jussunk.
Sportoljunk napi 1 órát (vagy legalább heti 3-szor), mert az edzés csökkenti a súlyfelesleget, a vérzsírokat és a vércukrot, javítja a szív és a szervek vérellátását, fokozza a teljesítményt, ráadásul még a stresszt is oldja.
Lazítsunk, relaxáljunk rendszeresen, hogy a vegetatív idegrendszer által szabályozott szívműködés is egyensúlyba kerülhessen.
Járjunk el hetente egyszer szaunába, mert a hideg és a meleg váltva a legjobb értréning, ráadásul nagyon jól oldja a feszültséget is.
Dr. Balaicza Erika
belgyógyász főorvos
biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók, immunerősítés,
allergiák és intoleranciák, emésztési zavarok kezelése
Tel.: 06/20-588-28-10 www.balaicza.hu
