Mellékvese-kifáradás?
Nem mindig ez a kimerültség oka!
Való igaz, hogy a szervezetet érő stresszhatások esetén a mellékvese ún. stresszhormonokat – kortizolt és adrenalint – termel. Amikor az agy lelki vagy fizikai stresszt észlel, a stresszválasz során a hipotalamusz serkenti a vese felett található mellékvesét, hogy kortizolt bocsásson ki, ami olyan, mint az autó gázpedálja: aktiválja a testet, hogy megküzdjön a fenyegetéssel – pánikhelyzetben ezért gyorsul fel a szívverés. A kortizol emellett leállítja a testben azokat a funkciókat, melyekre a veszélyt elhárító menekülés vagy támadás során nincs szükség. Lelassítja például az emésztést (az étel megfekszi a gyomrunkat) és elnyomja a reprodukciós rendszert (ez a funkcionális meddőség egyik oka).
A mellékvese kifáradás teóriája
Amikor a mellékvese túl sokáig termeli a nagy mennyiségú kortizolt, kifárad, és ez alacsony kortizolszinttel jár. Az eredmény megfoghatatlan tünetek skáláját eredményezi (például fáradékonyság, alvási nehézség, nyomott hangulat, kávé és egyéb stimulánsok fokozott igénye).
Dr. Marilyn Tan, a Stanford Endokrinológiai Klinika vezetője szerint a klinikai vizsgálatok során nem igen szokták mérni a kortizolszintet a nyálból és a vérből, mivel a szakmában sincs egyetértés a kortizolszint normál intervallumát illetően, így nehéz lenne megmondani, hogy mit tekinthetünk alacsony kortizolszintnek.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének valódiak azok a tünetek, melyeket a páciensek a mellékvese kifáradásának tulajdonítanak, s melyekkel orvoshoz fordulnak, vizsgálatokat és megfelelő kezelést, megoldást várva.
Bizonyos esetekben a diagnózis valóban a mellékvese alulműködése akár az autoimmun Addison betegség miatt, akár valamilyen gyógyszermellékhatás miatt.
Ennél azonban sokkal gyakoribb oka a fáradtsággal összefüggő állapotnak a vérszegénység, melyben a fáradtságot és gyengeséget az oxigént szállító egészséges vörösvérsejtek hiánya okozza, melynek hátterében gyakran a B 12 -vitamin, a folát és/vagy a vas hiánya áll.
Sok esetben a kimerültség és a nyomott hangulat tényleges oka diagnosztizálatlan vagy kezeletlen szorongás és depresszió, alvási apnoe, fibromialgia, fertőzések vagy az alapvető vitaminok hiánya.
A szédülékenység, „köd az agyon”, illetve a só utáni sóvárgás összefügghet más hormonális problémával is, például egy szteroid hormon, az aldoszteron alacsony szintjével. Más esetekben a vizsgálatok eddig a diagnosztizálatlan pajzsmirigy-alulműködést vagy a növekedési hormon hiányát állapítják meg.
Az endokrinológusok ugyanakkor egyetértenek abban, hogy ha a folyamatos és kezeletlen érzelmi vagy fizikai stressz miatt túlzott mennyiségű kortizol kering a testben, az ember valóban zavarba ejtő tüneteket tapasztalhat.
Lynn Bufka pszichológus, az Amerikai Pszichológus Társaság egyik igazgatója figyelmeztet arra, hogy a tartósan magas kortizolszint – amennyiben az nem szabályozódik megfelelő módon – rövid és hosszú távon is fogékonyabbá tesz bizonyos egészségügyi problémákra. Nem ismerjük azonban pontosan azt a szintet, ami elindítja ezeket a tüneteket az emberekben.
Paradox módon a folyamatos emocionális vagy fizikai stressz hatására az emberek elhanyagolhatják az önsegítő módszereket, amelyek ténylegesen javítanák adaptálódási készségüket a stresszhez, melynek összetevője lehet az általuk tapasztalt fáradtságérzés és depresszió. Stressz hatására egy olyan ciklusba kerülhetünk, melyben nem tudunk eleget aludni, nem végzünk elegendő testmozgást, nem táplálkozunk megfelelően, pedig minderre nagy szüksége lenne szervezetünknek a felépüléshez.
Ilyen helyzetben az orvos nem mondhatja, hogy „mindez csak a fejében van”, vagy hogy „minden tesztje negatív, tehát rendben van” – nem mondhat le a páciensről, akinek a tünetei már régóta fennállnak, a dolgok mélyére kell látnia, hogy megtalálja a megoldást, mely gyakran nem is olyan bonyolult.
Forrás: Ashley Abramson: Is It «Adrenal Fatigue» or Are You Just Stressed Out? – ford. Szendi Gábor, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható
