A mentes is lehet finom?
Tény, hogy csökken a választható és felhasználható élelmiszerek köre, illetve olyan új összetevők szerepelnek majd rajta, melyeket eddig sosem próbáltak.
Az is tény, hogy a biztonságos étkezéshez és ételkészítéshez számos új ismeretre lesz szükség, melyet az érintettnek, családjának és gyermekek esetében nemcsak a szülőknek, de a nagyszülőknek is el kell sajátítaniuk.
Segítségként összegyűjtöttük e tanulási folyamat során előforduló leggyakoribb tévedéseket:
1. Nem csak a tejben van tej! – A tejmentes diéta nemcsak a dobozos tej lecserélését jelenti növényi „tejekre”, hanem mellőzni kell az étrendből a tejszármazékokat is. Helyettesíteni kell tehát a tejfölt, tejszínt, joghurtot, kefírt, vajat is: laktóz-érzékenység esetén laktózmentes termékekkel; de ha a tejfehérje okoz problémát, akkor változatos ízű növényi (kókusz, rizs vagy zab alapú) készítményekkel. Vigyázat! A pékáruk, kekszek, ropi, csokoládék, felvágottak is tartalmazhatnak tejet!
2. Ha csak kevés van benne, az is baj! – Ha csak 2 kanál búzalisztet tettünk a rántásba, és az érintett csak keveset eszik a főzelékből, számára az is komoly tüneteket okozhat.
3. „Nyomokban tartalmazhat” – Vannak, akiknek nemcsak az allergén tartalmú termékeket kell mellőzniük, de azt is, amely – címkéje szerint – nyomokban tartalmazhatja az adott allergént. Vigyázzunk a tálalásnál is: ne tegyük egymás mellé a sima és a mentes sütit, vagy a normál és a mentes panírral készült rántott húst!
4. Más lisztekből is lehet sütit sütni! – Gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia esetén az érintettek valóban nem fogyaszthatnak gluténtartalmú gabonát (búza, rozs, árpa), és zabból is csak a gluténmentes változatot. Azonban finom, változatos és biztonságos alternatívát jelent a rizs-, kukorica-, hajdina-, cirok-, mandula-, kókusz- vagy kölesliszt, illetve a könnyen felhasználható gluténmentes céllisztek, melyekből például víz, tojás, édesítő hozzáadásával sütemény, nokedli vagy kenyér készíthető.
Sasvári-Szekeres Anita
dietetikus
